Kalkulátor
Mennyit ér a vállalkozása, ha ma eladná? A kalkulátor a magyar kkv-piacon szokásos, EBITDA-szorzós módszerrel számol — őszintén: a tulajdonosi bér piaci értékével korrigál, figyelembe veszi a vevőkoncentrációt és a tulajdonosfüggést, és a hitelállományt is levonja. Az eredmény reális tárgyalási irányár, nem vágyálom. A mezők melletti gombok megmondják, pontosan mit hova írjon.
Fontos: a kalkulátor tájékoztató jellegű becslést ad. Egy cég tényleges értékét számos egyedi körülmény módosíthatja, ezért a tévedések elkerülése érdekében komoly szándék esetén javasoljuk szakember — tranzakciós tanácsadó, könyvvizsgáló — bevonását. Kollégáink ebben szívesen segítenek.
A mérleg- és eredményadatokat az utolsó közzétett beszámolóból érdemes kimásolni — a mezők melletti ? gombok megmondják, melyik sorban találja őket; szükség esetén kérje könyvelője segítségét. Ami nem ismert vagy nincs, maradhat üresen (nullának számít).
* kötelező mező — kitöltésükig a kalkulátor nem számol
A legtöbb kkv-tulajdonos a piacinál kevesebb bért vesz fel — a vevőnek viszont az Ön munkáját piaci áron kell majd pótolnia, ezért a kalkulátor ezzel a különbözettel (járulékokkal együtt) csökkenti az eredményt.
| Normalizált EBITDA | – |
| Alkalmazott EBITDA-szorzó | – |
| Vállalkozásérték (hozamérték) | – |
| + Pénzeszközöka működéshez szükséges forgótőke valójában nem kivehető | – |
| − Hitelek, kölcsönök, lízing | – |
| − Tagi kölcsöneladás előtt rendezendő | – |
| Javasolt irányár | – |
A teljes becslést — adatokkal, levezetéssel és az őszinte értékeléssel együtt — kinyomtathatja vagy PDF-ként elmentheti. A név kizárólag a nyomtatott dokumentumban jelenik meg: semmilyen adatot nem gyűjtünk és nem tárolunk, és nem fogjuk megkeresni. Név megadása nélkül a kalkulátor természetesen ugyanúgy szabadon használható.
Cégeladást tervez, vagy csak tudni szeretné, hol tart?
Kollégáink személyre szabott cégértékelést készítenek, és segítenek felkészíteni
a vállalkozást az értékesítésre.
Tájékoztató jellegű becslés — a kalkulátor a magyar kkv-piacon szokásos EBITDA-szorzós hozamérték-módszerrel és eszközalapú alsó korláttal számol, az Ön által megadott, nem ellenőrzött adatokból. Az adatok nem kerülnek feltöltésre: minden számítás az Ön böngészőjében történik. A pénzeszközöket teljes összegükben hozzáadja az értékhez, holott a működéshez szükséges forgótőkét a vevő jellemzően a cégben várja el — jelentős készpénzállománynál ez az irányárat felfelé torzíthatja. A tényleges eladási ár mindig tárgyalás, átvilágítás (due diligence) és a vevő helyzetének függvénye; jelentősen eltérhet az irányártól. A számítás nem minősül a Ptk. vagy a számviteli törvény szerinti vagyonértékelésnek, üzleti értékelésnek vagy adásvételi ajánlatnak, és nem helyettesíti a személyre szabott szakértői cégértékelést.
Csendes, de történelmi léptékű tulajdonosváltás indult el a magyar gazdaságban. A rendszerváltás környékén alapított vállalkozások első generációs tulajdonosai ma hatvanas-hetvenes éveikben járnak, és tízezrével érkeznek el a kérdéshez: mi legyen a céggel? A többség két dolgot nem tud: azt, hogy mennyit ér a vállalkozása — és azt, hogy a piac egészen máshogy számol, mint ő.
A számok önmagukért beszélnek. A BDO és a SalvadorSystem elemzése szerint ma több mint 90 ezer magyar céget irányít első generációs alapító, és a következő években 80–90 ezer vállalkozásnál jöhet el a tulajdonosváltás pillanata — generációs, technológiai vagy egyszerűen stratégiai okokból. A K&H családi vállalatokat vizsgáló felmérése szerint tízből négy családi cégnél már ma aktuális kérdés a generációváltás, és bár a többség — mintegy 72 százalék — a családon belül tartaná a céget, ahol nincs utód, ott a tulajdonosok több mint 60 százaléka egyszerűen felhagyna a tevékenységgel.
Ez utóbbi a legdrágább döntés, amit tulajdonos hozhat: a működő, jövedelmet termelő cég eladva pénzt ér, bezárva legfeljebb a használt eszközei maradnak. Közben a felvásárlási piac kifejezetten élénk: 2024-ben a hazai tranzakciók becsült összértéke mintegy 9 milliárd dollárra rúgott, ami közel 40 százalékos növekedés, és 14 év távlatában is rekord. A Világgazdaság elemzői pedig 16–17 ezer olyan, 500 millió és 5 milliárd forint közötti árbevételű céget látnak a piacon, amelyek jelentős része vonzó célpont lehet — ha eladható állapotban van.
Kezdjük a legfájdalmasabb igazsággal: a cég annyit ér, amennyit egy vevő ténylegesen hajlandó fizetni érte. Nem annyit, amennyi munka, lemondás és átvirrasztott éjszaka van benne, és nem is annyit, amennyiért a tulajdonos „nem adja alább”. A hazai kkv-piacon a leggyakoribb módszer az EBITDA-szorzós értékelés: a cég normalizált üzemi eredményét (adózás, kamatok és értékcsökkenés előtti eredményét) megszorozzák egy iparágra és cégméretre jellemző számmal, majd levonják a hiteleket és hozzáadják a pénzeszközöket.
A kulcsszó a normalizált. A Forvis Mazars tranzakciós szakértője szerint a vevő első dolga kiszűrni az egyszeri, nem ismétlődő tételeket — és piaci szintre igazítani a tulajdonosi bért. A legtöbb magyar kkv-tulajdonos ugyanis a piacinál jóval kevesebb fizetést vesz fel a saját cégéből: a vevőnek viszont az ő munkáját piaci áron kell majd pótolnia, ez pedig évi több millió forinttal csökkentheti a valós eredményt. Ugyanígy az árat módosítja a nettó adósság és a forgótőke-igény pontos kalkulációja is.
Példa. Egy szolgáltató kft. adózás előtti eredménye 18 millió forint, az értékcsökkenés 4 millió, a fizetett kamat 1 millió. A tulajdonos-ügyvezető havi bruttó 400 ezerért „dolgozik”, holott a munkája a piacon 1,2 milliót érne — a különbözet járulékokkal együtt évi közel 11 millió forintnyi rejtett költség. A normalizált EBITDA így nem 23, hanem nagyjából 12 millió forint; egy 3 körüli szorzóval a hozamérték mintegy 37 millió, amiből a 8 millió hitel és 3 millió tagi kölcsön levonása, valamint a 12 millió pénzeszköz hozzáadása után az üzletrész reális irányára 38 millió forint körül adódik. A tulajdonos fejében közben jó eséllyel egy két-háromszor ekkora szám él.
És a szorzó? A magyar mikro- és kisvállalati tranzakciókban jellemzően 2,5 és 5 közötti EBITDA-szorzók mozognak — messze a nagyvállalati felvásárlásokban vagy a tőzsdén látott 8–12-es értékektől. Minél kisebb és minél kockázatosabb egy cég, annál alacsonyabb a szorzó; és épp itt van a tulajdonos legnagyobb mozgástere.
A Ponteon tanácsadói a Világgazdaságban kertelés nélkül sorolták fel, miért marad el sok tranzakció — a lista ismerős lesz:
A Niveus tranzakciós szakértői szerint a kapkodás milliókba kerülhet: a rosszul időzített osztalékkivét vagy tagi kölcsön-rendezés, a halogatott mérlegtisztítás és az eladási struktúra (üzletrész- vagy eszközértékesítés) adóhatásainak alulbecslése a leggyakoribb és legdrágább hibák. A K&H felmérésében a cégvezetők kétharmada maga is úgy látja: az utódlás nem rövid távú feladat, a felkészülést 5–10 évvel a váltás előtt érdemes elkezdeni. Aki pedig nem tudja, hol kezdje: a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség díjmentes szakértői programmal segíti a generációváltás előtt álló kkv-kat.
Kíváncsi, mennyit ér a cége — őszintén? Ingyenes cégérték-kalkulátorunk a magyar kkv-piaci szorzókkal számol: korrigál a tulajdonosi bérrel, a vevőkoncentrációval és a tulajdonosfüggéssel, és a főkönyvi kivonatát is beolvassa. Minden adat kizárólag az Ön böngészőjében marad — hozzánk semmi nem kerül el, és az eredményt PDF-ként is elmentheti.
A cégeladás nem esemény, hanem folyamat — és a magyar cégpiacon most azok a tulajdonosok járnak jól, akik hamarabb kezdik el, mint hogy muszáj lenne. Az első lépés mindig ugyanaz: szembenézni a reális értékkel, aztán tudatosan növelni azt — önjáró szervezettel, tiszta könyvekkel, széles ügyfélkörrel. Ebben a folyamatban a könyvelő és a könyvvizsgáló nem költség, hanem az eladási ár egyik legfontosabb építője. Ha a témában személyre szabott segítségre van szüksége — a cége értékének felmérésétől az értékesítésre való felkészítésig —, keresse kollégáinkat. A vállalkozásokat fojtogató adminisztrációs terhekről és a körbetartozásról korábbi cikkünkben, A vállalkozók három csendes ellenségében írtunk.
