Kalkulátor
Megéri-e átalányadózni? Adja meg bevételét — havi, negyedéves vagy éves bontásban — és tevékenysége jellemzőit; a kalkulátor kiszámolja az összes közterhet és azt, mennyi marad a zsebében.
| Átalányban megállapított jövedelem | – |
| SZJA-mentes részaz éves minimálbér feléig | – |
| Adóköteles jövedelem | – |
| Személyi jövedelemadó (15%) | – |
| TB-járulék (18,5%) | – |
| Szociális hozzájárulási adó (13%) | – |
| Iparűzési adó | – |
| Összes közteher | – |
| Negyedév | Járulék- és szochoalap | TB-járulék (18,5%) | Szocho (13%) |
|---|
Átalányadó, KATA vagy tételes költségelszámolás?
Kollégáink kiszámolják, melyik adózási forma a legkedvezőbb az Ön vállalkozásának.
Tájékoztató jellegű számítás — a 2026. januári szabályok alapján. A TB-járulékot és a szochót a kalkulátor negyedévente, göngyölítéses módszerrel állapítja meg (2026-tól a szocho minimum-alapja is azonos a TB-járulékéval, a korábbi 112,5%-os szorzó megszűnt); egész évben működő, kieső idővel és szüneteléssel nem érintett vállalkozót feltételez, a bevételt a választott időszakon belül egyenletesen elosztva. Az SZJA éves elszámolású; a havi/negyedéves eredmény-értékek időarányos átlagok. Az iparűzési adót az egyszerűsített, sávos adóalappal és 2%-os kulccsal, teljes naptári évre számolja (napi arányosítást nem kezel), legfeljebb 25 millió Ft bevételig — e fölött a HIPA-alapot a normál szabályok szerint kell megállapítani; a helyi kulcs településenként eltérhet. Kamarai hozzájárulást és egyéb tételeket nem tartalmaz. A költséghányad-választás feltételeiről cikkünkben olvashat részletesen. A kalkulátor nem helyettesíti a személyre szabott adótanácsadást.
Az átalányadózás lényege az egyszerűség: a vállalkozónak nem kell tételesen elszámolnia a költségeit, hanem a bevételéből egy törvényben rögzített költséghányadot vonhat le, és csak a maradék — az átalányban megállapított jövedelem — után adózik. Az, hogy ki melyik költséghányadra jogosult, a végzett tevékenységtől függ, és nagyon nem mindegy: ugyanakkora bevétel mellett a 45%-os és a 90%-os költséghányad között többszörös lehet a fizetendő közteher különbsége.
2026. január 1-jétől fontos változás, hogy az általános költséghányad 40%-ról 45%-ra emelkedett — vagyis minden átalányadózó valamivel jobban jár, aki eddig a 40%-ot alkalmazta.
Ez a főszabály: ha a vállalkozó tevékenysége nem tartozik az alábbi kedvezményezett körökbe — vagy tartozik ugyan, de nem kizárólag ilyen tevékenységből szerez bevételt —, akkor a 45%-os költséghányadot alkalmazhatja. Ide tartozik a legtöbb szellemi és szolgáltató tevékenység: tanácsadás, oktatás, informatika, ügynöki tevékenység és így tovább.
A 80%-os költséghányad akkor választható, ha a vállalkozó az adóévben kizárólag az alábbi listán szereplő és kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt:
A kulcsszó a „kizárólag”: ha a vállalkozó a listán szereplő tevékenységek mellett bármilyen más tevékenységből is bevételt szerez az adóévben — akár egyetlen számla erejéig —, az egész évre elveszíti a 80%-os költséghányadot, és a 45%-os szabályra esik vissza.
A legmagasabb, 90%-os költséghányad akkor választható, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt — ide nem értve a vendéglátó tevékenységet —, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből van bevétele. Ugyanez a költséghányad illeti meg a mezőgazdasági őstermelőt is.
Egy egyszerű példa: 12 millió forint éves bevételnél az átalányban megállapított jövedelem 45%-os költséghányadnál 6,6 millió, 80%-nál 2,4 millió, 90%-nál pedig mindössze 1,2 millió forint — és mivel 2026-ban az éves minimálbér feléig (1 936 800 forintig) a jövedelem SZJA-mentes, a 90%-os költséghányadú kiskereskedő ennél a bevételnél egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót. A pontos számokat — a TB-járulék és a szocho göngyölítéses számításával, az iparűzési adóval és az igénybe vehető kedvezményekkel együtt — Átalányadó-kalkulátorunkkal percek alatt kiszámolhatja.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az iparűzési adót (HIPA) egyszerűsített, sávos adóalappal fizetheti: 12 millió forint bevételig 2,5 millió, 12 és 18 millió között 6 millió, 18 és 25 millió között pedig 8,5 millió forint adóalap után. Kalkulátorunk a HIPA-t teljes naptári évre vonatkozóan és legfeljebb 25 millió forint bevételig számolja, napi arányosítást (például évközi kezdés esetén) nem kezel. Ha a bevétel meghaladja a 25 millió forintos határt, az iparűzési adó alapját a normál szabályok szerint kell meghatározni — ebben kollégáink segítenek.
A tevékenységi körök ÖVTJ-kód szerinti besorolása és a „kizárólagosság” feltételének vizsgálata a gyakorlatban sok buktatót rejt — egy rosszul megválasztott költséghányad utólag komoly adóhiányt és mulasztási bírságot eredményezhet. Keressen minket, és átnézzük a tevékenységi köreit: az első konzultáció ingyenes.