Az átalányadózás lényege az egyszerűség: a vállalkozónak nem kell tételesen elszámolnia a költségeit, hanem a bevételéből egy törvényben rögzített költséghányadot vonhat le, és csak a maradék — az átalányban megállapított jövedelem — után adózik. Az, hogy ki melyik költséghányadra jogosult, a végzett tevékenységtől függ, és nagyon nem mindegy: ugyanakkora bevétel mellett a 45%-os és a 90%-os költséghányad között többszörös lehet a fizetendő közteher különbsége.
2026. január 1-jétől fontos változás, hogy az általános költséghányad 40%-ról 45%-ra emelkedett — vagyis minden átalányadózó valamivel jobban jár, aki eddig a 40%-ot alkalmazta.
45% — az általános költséghányad
Ez a főszabály: ha a vállalkozó tevékenysége nem tartozik az alábbi kedvezményezett körökbe — vagy tartozik ugyan, de nem kizárólag ilyen tevékenységből szerez bevételt —, akkor a 45%-os költséghányadot alkalmazhatja. Ide tartozik a legtöbb szellemi és szolgáltató tevékenység: tanácsadás, oktatás, informatika, ügynöki tevékenység és így tovább.
80% — a kedvezményezett tevékenységek
A 80%-os költséghányad akkor választható, ha a vállalkozó az adóévben kizárólag az alábbi listán szereplő és kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (ÖVTJ’24 01, 02), bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység és építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);
- halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);
- feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) — a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;
- speciális szaképítés, ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is (ÖVTJ’24 43);
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi és háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);
- taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb, máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);
- számítógép és kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);
- fényképészet (ÖVTJ’24 7420);
- textil és szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);
- járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);
- az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).
A kulcsszó a „kizárólag”: ha a vállalkozó a listán szereplő tevékenységek mellett bármilyen más tevékenységből is bevételt szerez az adóévben — akár egyetlen számla erejéig —, az egész évre elveszíti a 80%-os költséghányadot, és a 45%-os szabályra esik vissza.
90% — a kiskereskedők és az őstermelők kedvezménye
A legmagasabb, 90%-os költséghányad akkor választható, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt — ide nem értve a vendéglátó tevékenységet —, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből van bevétele. Ugyanez a költséghányad illeti meg a mezőgazdasági őstermelőt is.
Mit jelent ez forintban?
Egy egyszerű példa: 12 millió forint éves bevételnél az átalányban megállapított jövedelem 45%-os költséghányadnál 6,6 millió, 80%-nál 2,4 millió, 90%-nál pedig mindössze 1,2 millió forint — és mivel 2026-ban az éves minimálbér feléig (1 936 800 forintig) a jövedelem SZJA-mentes, a 90%-os költséghányadú kiskereskedő ennél a bevételnél egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót. A pontos számokat — a TB-járulék és a szocho göngyölítéses számításával, az iparűzési adóval és az igénybe vehető kedvezményekkel együtt — Átalányadó-kalkulátorunkkal percek alatt kiszámolhatja.
Hogyan számol a kalkulátorunk iparűzési adót?
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az iparűzési adót (HIPA) egyszerűsített, sávos adóalappal fizetheti: 12 millió forint bevételig 2,5 millió, 12 és 18 millió között 6 millió, 18 és 25 millió között pedig 8,5 millió forint adóalap után. Kalkulátorunk a HIPA-t teljes naptári évre vonatkozóan és legfeljebb 25 millió forint bevételig számolja, napi arányosítást (például évközi kezdés esetén) nem kezel. Ha a bevétel meghaladja a 25 millió forintos határt, az iparűzési adó alapját a normál szabályok szerint kell meghatározni — ebben kollégáink segítenek.
Bizonytalan, melyik költséghányadra jogosult?
A tevékenységi körök ÖVTJ-kód szerinti besorolása és a „kizárólagosság” feltételének vizsgálata a gyakorlatban sok buktatót rejt — egy rosszul megválasztott költséghányad utólag komoly adóhiányt és mulasztási bírságot eredményezhet. Keressen minket, és átnézzük a tevékenységi köreit: az első konzultáció ingyenes.