Mit keres egymás mellett egy 19. századi göcseji parasztház, egy olajfúró torony és egy önvezető autók tesztelésére épült pálya?
Első pillantásra nem sok közük van egymáshoz. Zalaegerszegen azonban alig néhány kilométer választja el őket.
Talán éppen ez az egyik legérdekesebb dolog a városban. Zalaegerszeg történetét végignézve újra és újra ugyanazt látjuk: egy viszonylag kis nyugat-magyarországi város időről időre képes volt alkalmazkodni ahhoz, ahogyan körülötte megváltozott a világ.
A földből először a megélhetés jött. Később az olaj. Ma pedig már mérnöki tudás, digitalizáció és járműipari technológia kapcsolódik a város nevéhez.
Csaknem 780 év – és nem volt magától értetődő, hogy Zalaegerszegből megyeszékhely lesz
Zalaegerszeg első ismert írásos említése 1247-ből származik: a veszprémi káptalan egyik oklevele „Egurscug” néven említi. A mai városhoz tartozó egykori falvak közül többnek, például Andráshidának, szintén nyolc évszázados múltja van.
Egerszeg helyzetének egyik előnye már évszázadokkal ezelőtt is az volt, hogy közlekedési utak találkozásánál feküdt. Vásáros hellyé vált, a 15. században pedig mezővárosi rangot kapott: 1446-ban már biztosan mezővárosként szerepel.
Mai szemmel könnyű természetesnek venni, hogy Zalaegerszeg Zala megye központja. A város azonban csak hosszú folyamat eredményeként vált azzá: a 18. században már itt tartották a megyegyűlések többségét, rendezett tanácsú város pedig 1885-ben lett.
És talán itt találjuk meg történetének egyik visszatérő motívumát is: Zalaegerszeg ereje sokszor nem a méretében, hanem az alkalmazkodóképességében rejlett.
Amikor a föld még egészen mást jelentett
Ha valaki meg akarja érteni, milyen világból nőtt ki a mai Zalaegerszeg és környéke, érdemes ellátogatnia a Göcseji Falumúzeumba.
Nemcsak azért érdekes, mert régi házakat láthatunk benne. A Göcseji Falumúzeum Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, amely 1968. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. Előkészítése már az 1960-as évek elején megkezdődött; a nyitáskor huszonkét göcseji településről mintegy negyven épületet telepítettek át ide, és belőlük egy 19. század végi falut idéző, portákra osztott múzeumfalu épült.
A régi göcseji épületek egy olyan gazdasági világot idéznek fel, amelyben a család, a lakóhely és a munka még szinte elválaszthatatlan volt egymástól.
A gazdaság sokkal kisebb léptékű volt, mint ma. Nem beszéltünk vállalatirányítási rendszerekről, digitalizációról, mesterséges intelligenciáról vagy nemzetközi beszállítói láncokról.
De az alapvető kérdés valójában ugyanaz volt, mint ma:
Hogyan lehet abból, ami rendelkezésünkre áll, biztonságosan megélni és valami tartósat építeni?
Ez a kérdés egy mai vállalkozó számára is meglepően ismerős lehet.
Aztán Zala alatt olajat találtak
A 20. század egészen más irányt adott a térség gazdaságának.
1937-ben Budafapuszta térségében tárták fel Magyarország első ipari méretű termelésre alkalmas szénhidrogénmezőjét: a Budafa–2 kútból 1937 novemberében indult meg a termelés. Erre alapozva 1938 nyarán létrejött a Magyar–Amerikai Olajipari Rt., a MAORT.
A zalai olaj jelentőségét jól mutatja, hogy a vállalat termelése 1940-ben már gyakorlatilag fedezte Magyarország akkori teljes belső kőolajszükségletét.
Ez nem egyszerűen egy új iparág megjelenését jelentette. Mérnökökre, geológusokra, fúrómunkásokra, gépészekre, adminisztrációra, infrastruktúrára és egy teljesen új ipari kultúrára volt szükség.
A mezőgazdasági vidék mellett megjelent egy modern ipari világ. Ennek emlékei ma is ott vannak Zalaegerszegen.
Két múzeum egymás mellett – és közöttük egy egész gazdaságtörténet
Van Zalaegerszegnek egy különösen érdekes pontja: a Göcseji Falumúzeum szomszédságában található a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum szabadtéri kiállítása.
A múzeumot 1969-ben alapították (Dunántúli Olajipari Múzeum néven nyílt meg), szabadtéri kiállítása pedig mintegy 30 000 négyzetméteren mutatja be a magyar szénhidrogénipar műszaki emlékeit. Itt látható a Budafa–2 kút kútfeje is – annak a kútnak, amellyel a zalai olajtermelés elindult.
Érdemes belegondolni, milyen különös találkozása ez két korszaknak. Az egyik oldalon parasztházak, pajták és a hagyományos göcseji gazdálkodás emlékei. A másikon fúróberendezések, olajipari gépek és egy iparág technikai öröksége.
Néhány perc séta alatt végig lehet menni azon a gazdasági változáson, amelyhez Magyarországnak évtizedekre volt szüksége.
De Zalaegerszeg története itt sem állt meg.
Az olajkutaktól az önvezető autókig
Ha valaki néhány évtizeddel ezelőtt azt mondja, hogy Zalaegerszeg nevét egyszer majd Európa egyik különleges járműipari tesztkörnyezetével együtt emlegetik, valószínűleg kevesen gondolták volna reálisnak.
Ma viszont ott van a ZalaZONE.
A kormány 2016 májusában döntött a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításáról, az alapkövet 2017 májusában tették le, az első ütemet pedig 2019 májusában adták át. A létesítmény mintegy 265 hektáros területen jött létre.
A ZalaZONE különlegessége, hogy nem pusztán hagyományos járműdinamikai vizsgálatokra tervezték: automatizált, összekapcsolt és elektromos járművek tesztelésére is alkalmas kutatás-fejlesztési infrastruktúra.
Vagyis ugyanaz a térség, amely egykor a magyar olajipar egyik meghatározó területe volt, ma az autonóm és elektromos közlekedés fejlesztésének egyik magyarországi helyszíne. Ez önmagában is figyelemre méltó átalakulás.
És megérkezett a high-tech ipar is
A tesztpálya környezetében időközben új ipari és kutatás-fejlesztési ökoszisztéma kezdett kialakulni.
Ennek egyik leglátványosabb szereplője a Rheinmetall. A német technológiai vállalat 2023. augusztus 18-án nyitotta meg zalaegerszegi gyárát. A 33 hektáros fejlesztési, gyártási és tesztközpontban többek között Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártanak; az első itt gyártott Lynx 2023 decemberében gördült le a gyártósorról.
A ZalaZONE környezetében tehát már nem egyetlen beruházásról beszélhetünk. A terület célja kifejezetten olyan kutatási, fejlesztési és ipari környezet kialakítása, amely az elektromos és automatizált járműtechnológiához kapcsolódó szereplőket is vonzza.
Ha nagyon leegyszerűsítjük Zala gazdaságtörténetét, különös ívet kapunk:
föld – olaj – gépipar – járműipar – digitalizáció.
De egy város gazdasága nem csak a nagy beruházásokból áll
A nagy gyárakat könnyű észrevenni. Egy több milliárdos beruházásról hírt adnak az újságok. Egy új üzemcsarnok látványos. Egy tesztpályát le lehet fényképezni a levegőből.
A helyi gazdaság jelentős része azonban sokkal csendesebben működik.
Ott vannak azok a zalaegerszegi és zalai kis- és középvállalkozások, amelyek húsz, harminc vagy akár még több éve dolgoznak. Családi cégek, kereskedők, termelővállalkozások, szolgáltatók, építőipari cégek, fuvarozók, informatikai vállalkozások és sok száz más vállalkozás.
Nincs róluk minden héten újságcikk. Reggel egyszerűen kinyitják az ajtót.
Munkát adnak embereknek. Fizetik a béreket. Beruháznak. Számláznak. Adót fizetnek. Néha jó döntéseket hoznak, néha rosszakat. Túlélik a válságokat, alkalmazkodnak az új szabályokhoz, és másnap ismét kinyitják az ajtót.
Egy város gazdasági erejét végső soron ezeknek a vállalkozásoknak a mindennapi működése adja.
Ezt a változást mi a könyvelőiroda ablakából figyeljük
Az SKNB Csoport története 1996-ig nyúlik vissza, az NB Forsz Kft. pedig 2002-ben alakult.
Több mint két évtized alatt mi is végignézhettük, hogyan változik meg egy zalaegerszegi vállalkozás működése. Volt idő, amikor a könyvelés egyik legfontosabb „informatikai rendszere” a dosszié volt. Ma elektronikus számlák, NAV-adatszolgáltatások, vállalatirányítási rendszerek, automatizált adatkapcsolatok, felhőszolgáltatások és mesterséges intelligencia vesznek körül bennünket.
De nemcsak a technológia változott. Megváltozott az is, amit egy vállalkozás a könyvelőjétől vár.
A múlt adatainak pontos rögzítése természetesen továbbra is alapkövetelmény. Egy vállalkozás vezetéséhez azonban egyre kevésbé elég azt tudni, mi történt tavaly. A vállalkozónak azt kell látnia, mi történik most:
- Mennyit keres az egyes tevékenységein?
- Melyik ügyfele nyereséges?
- Hol nőnek túl gyorsan a költségei?
- Mikor lesz finanszírozási problémája?
- Mibe érdemes beruháznia?
- Mikor kell változtatnia?
A könyvelés így lassan ugyanazon az átalakuláson megy keresztül, amelyen maga Zalaegerszeg is: a múlt megőrzése mellé felzárkózik a jövő előkészítése.
Talán ez Zalaegerszeg igazi érdekessége
Nem az, hogy itt található egy régi parasztház. Nem is önmagában az, hogy itt állnak az olajipar hatalmas gépei. És nem csak az, hogy a város határában önvezető járműveket lehet tesztelni.
Hanem az, hogy mindezek ugyanannak a városnak a történetéhez tartoznak.
A Göcseji Falumúzeum azt mutatja meg, honnan indultunk. Az olajipari emlékek azt, hogyan változtatta meg a technológia egy egész térség életét. A ZalaZONE és a körülötte kialakuló modern ipar pedig azt, hogy a történetnek még messze nincs vége.
És mi lesz Zalaegerszeg következő fejezete?
Ezt ma még senki nem tudja pontosan. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia. Lehet, hogy az automatizált közlekedés. Lehet, hogy az energetika. És valószínűleg lesznek olyan ágazatok is, amelyekről ma még alig beszélünk.
Egy dolgot azonban a város története megtanít:
Nem feltétlenül azok maradnak talpon, akik a legnagyobbak. Sokszor azok, akik időben észreveszik, hogy megváltozott körülöttük a világ, és képesek vele együtt változni.
Ez igaz volt a régi göcseji gazdálkodóra. Igaz volt az olajipar megjelenésekor. És igaz a mai zalaegerszegi vállalkozásokra is.
Talán ezért különösen érdekes innen nézni a következő évtizedet. Zalaegerszeg története alapján ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy húsz év múlva arról lesz ismert a város, amiről ma ismerjük.
És éppen ettől izgalmas itt vállalkozni.
Források
- Zalaegerszeg – Wikipédia (várostörténet, első írásos említés): hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg
- Zalai kormányhivatal: a Göcseji Falumúzeum napja (1968. augusztus 20.): kormanyhivatalok.hu
- Cseh Valentin (szerk.): „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009): library.hungaricana.hu
- Tóth János: A Magyar Olajipari Múzeum 40 éve (2009): real-eod.mtak.hu
- Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (ERIH – Európai Ipari Örökség Útvonala): erih.net
- Világgazdaság: a ZalaZONE tesztpálya fejlesztései (2019): vg.hu
- Rheinmetall: az első magyar gyártású Lynx átadása (2024. július): rheinmetall.com
- Janes: a zalaegerszegi Lynx-gyár megnyitása (2023. augusztus): janes.com