SKNB Csoport logó SKNB CsoportKönyvelés · Bér · Tanácsadás

Megfordult az inga: hol nő a munkanélküliség Magyarországon?

2026.10.06. · SKNB Csoport

Tíz éven át a munkáltató kereste a munkavállalót. 2026 őszére ez a helyzet lassan megfordul. A KSH szeptember 25-i gyorstájékoztatója szerint augusztusban 229 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék. A június–augusztusi háromhavi átlag 235 ezer fő és 4,8 százalék. A foglalkoztatottak száma 4 millió 654 ezer, egy év alatt 24 ezerrel csökkent. Ez a cikk sorra veszi, honnan jutottunk ide, az országon belül hol nő a munkanélküliség, és mire számítanak az elemzők. A számok a 2026. október 6-ig közzétett adatokon alapulnak, és mindegyik mellett ott a forrás.

Vonaldiagram: a magyar munkanélküliségi ráta negyedévente 2009 és 2026 között. Csúcs 2012 első negyedévében 11,6%, mélypont 2019 negyedik negyedévében 3,1%, 2026 második negyedévében 4,5%.
A munkanélküliségi ráta negyedévente, 2009–2026. Forrás: KSH, munkaerő-felmérés.

Honnan jövünk

A rendszerváltás sokkja. Az 1990-es évek elején néhány év alatt nagyjából másfél millió munkahely tűnt el, és a munkanélküliség, amely korábban hivatalosan nem is létezett, 1993-ban 12 százalék fölé emelkedett. Egész térségek ipara szűnt meg, a legsúlyosabban Borsod, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintette a változás. Ezek a megyék azóta is a statisztikák végén szerepelnek.

A második hullám. A 2008-as pénzügyi válság után a ráta újra 10 százalék fölé ment. A mostani módszertannal számolt negyedéves idősor csúcsa 2012 első negyedéve, 11,6 százalékkal. Akkor a munkát vállalni kívánók közül minden kilencedik ember állás nélkül volt.

A munkaerőhiány évtizede. 2013 után a gazdasági növekedés, a közfoglalkoztatás és a nyugat-európai munkavállalás együtt gyorsan apasztotta a munkanélküliek számát. 2019 negyedik negyedévében a ráta 3,1 százalékon állt, ez az idősor mélypontja. Ekkor már a cégeknek volt nehéz dolguk: nem állást, hanem embert volt nehéz találni. A 2020-as járvány csak rövid kitérő volt, a ráta két éven belül visszatért 4 százalék alá. 2023 óta azonban lassan, de folyamatosan emelkedik.

Hol tartunk most

Hosszabb keresés. A munkanélkülieknek nem csak a száma nőtt, a helyzetük is nehezebb. A KSH szerint június és augusztus között a munkanélküliek 33,7 százaléka legalább egy éve keresett állást, ez egy év alatt 3,0 százalékpontos növekedés. Az álláskeresés átlagosan 11,7 hónapig tart. A munkanélküliek 42,6 százaléka három hónapnál rövidebb ideje keres munkát; őket a friss elbocsátások adják.

Nők és férfiak. Ugyanebben az időszakban a nők munkanélküliségi rátája 5,1, a férfiaké 4,5 százalék volt.

Két mérés, két szám. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában augusztusban 219 ezer álláskereső szerepelt, 1,5 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Ez nem ellentmondás: a KSH lakossági felmérése mindenkit munkanélkülinek számít, aki aktívan keres munkát, a hivatal viszont csak azokat látja, akik regisztráltak nála. Sok álláskereső nem jelentkezik a hivatalnál, és a két szám közötti rés most növekszik.

Nem válság, hanem irányváltás. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 75,4 százalék, ugyanannyi, mint egy éve. A munkaerőpiac tehát nem omlott össze, de a lendülete elfogyott. Erre utal az is, hogy a mfor.hu júniusi összesítése szerint ismét több mint 120 ezer magyar dolgozik külföldön úgy, hogy itthon él. Egy évvel korábban 106 ezren voltak, ilyen sokan utoljára a járvány előtt ingáztak.

A térkép: nem mindenhol ugyanaz

Az országos átlag eltakarja, hogy a változás a térképen egészen különböző. Az alábbi ábra a KSH negyedéves területi adatai alapján két évet hasonlít össze: 2024 és 2026 második negyedévét.

Pontdiagram: munkanélküliségi ráta régiónként, 2024. II. és 2026. II. negyedév. Közép-Magyarország 2,2%-ról 4,0%-ra nőtt, Észak-Alföld 7,7%-ról 6,4%-ra, Észak-Magyarország 7,0%-ról 6,2%-ra csökkent, Dél-Dunántúl 6,8%-ról 7,1%-ra nőtt.
Munkanélküliségi ráta régiónként, 2024. és 2026. második negyedév. Forrás: KSH, munkaerő-felmérés.

A főváros térsége adja a növekedés nagyobb részét. Budapest és Pest megye volt az ország legbiztosabb munkaerőpiaca, most itt nő leggyorsabban a munkanélküliség. Közép-Magyarországon a ráta két év alatt 2,2-ről 4,0 százalékra emelkedett: Budapesten 2,1-ről 3,7, Pest megyében 2,3-ról 4,5 százalékra. Az okot a statisztika nem mondja meg, de két, máshol mért jelenség illik a képbe. A Randstad 2026-os HR-felmérése szerint a fizikai munkakörök bérei jellemzően 6–8, a szellemi munkakörökéi csak 4–5 százalékkal nőnek. Az ING elemzői szerint pedig a cégek a vártnál korábban kezdtek létszámcsökkentéssel alkalmazkodni a bérköltségekhez. Mindkettő az irodai, szolgáltató munkahelyekre nehezedik, ezek pedig a fővárosban sűrűsödnek.

A Dél-Dunántúl lett a legnehezebb régió. A Dél-Dunántúl 7,1 százalékkal ma a legmagasabb munkanélküliségű régió, megelőzi a hagyományosan utolsó északkeleti térségeket is. Somogy megyében a ráta 9,5 százalék, ez a legmagasabb megyei érték; Baranyában 7,2 százalék, két éve még 6,2 volt.

Északkeleten javult a helyzet. Az Észak-Alföldön a ráta 7,7-ről 6,4, Észak-Magyarországon 7,0-ról 6,2 százalékra csökkent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 11,8-ról 6,9, Borsodban 7,7-ről 6,8 százalékra. Ezek az értékek még mindig jóval az országos átlag fölött vannak, de a javulás egyértelmű. A számot részben a vándorlás is alakíthatja. Nógrádi József, a Trenkwalder munkaerő-közvetítő vezetője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a keleti megyékből sokan előbb a nyugati országrészbe költöznek, onnan pedig könnyebben továbblépnek Ausztria felé. Aki elköltözik vagy külföldön dolgozik, az már nem szerepel a megyéje munkanélküli-statisztikájában.

Nyugaton továbbra is szűkös a munkaerő. A Nyugat-Dunántúl 2,3 százalékkal a legalacsonyabb munkanélküliségű régió. Győr-Moson-Sopron megyében 2,0, Komárom-Esztergomban 2,1 százalék a ráta. Itt még mindig a munkaerő a szűk keresztmetszet, nem az állás. Zala megyében, ahol mi is dolgozunk, a negyedéves adat 2 és 5 százalék között ingadozik; a legutóbbi érték a KSH szerint kis mintán alapul, ezért óvatosan kell kezelni.

Kiugrások, amelyekkel óvatosan kell bánni. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a ráta két év alatt 4,0-ről 8,7 százalékra nőtt, ez a legnagyobb megyei ugrás. A megyei negyedéves számok mintavételes felmérésből származnak, ezért egy-egy negyedév kiugrását nem érdemes túlértékelni. A tendencia számít, nem egyetlen pont.

A teljes megyei lista a legutóbbi, 2026. második negyedéves adat szerint csökkenő sorrendben. Összehasonlításként szerepel a járvány előtti mélypont éve, 2019 és két évvel ezelőtt, 2024 ugyanezen negyedéve:

Megye 2019.
II. negyedév
2024.
II. negyedév
2026.
II. negyedév
Somogy 4,1% 7,3% 9,5%
Jász-Nagykun-Szolnok 4,6% 4,0% 8,7%
Nógrád 7,2% 10,7% 8,1%
Baranya 5,9% 6,2% 7,2%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,3% 11,8% 6,9%
Borsod-Abaúj-Zemplén 4,6% 7,7% 6,8%
Békés 4,4% 5,1% 5,1%
Pest 2,5% 2,3% 4,5%
Hajdú-Bihar 5,1% 6,1% 4,4%
Fejér 2,4% 3,3% 4,3%
Heves 2,8% 2,8% 3,8%
Budapest 2,2% 2,1% 3,7%
Vas 2,5% 3,3% 3,4%
Tolna 2,4%* 7,1% 3,4%
Bács-Kiskun 2,6% 4,1% 3,4%
Csongrád-Csanád 1,7% 4,5% 3,3%
Komárom-Esztergom 1,6% 2,7% 2,1%
Győr-Moson-Sopron 0,7%* 1,8% 2,0%
Zala 2,5% 6,4% 1,9%*
Veszprém 1,0%* 3,0% 1,5%*

* A KSH jelölése szerint 2 500 főnél kisebb becsült értékből számított adat, nagy mintavételi hibával; figyelmen kívül hagyandó. Forrás: KSH STADAT 20.2.2.5, munkanélküliségi ráta megye és régió szerint, negyedévente (15–74 évesek).

Hová tartunk

Előrejelzések. A mfor.hu által júniusban megkérdezett elemzők 2026 egészére 4,5 százalék körüli átlagot vártak: az ING 4,5, az MBH Elemzési Centrum 4,6 százalékot. Azóta a háromhavi ráta 4,8 százalékra nőtt. György László közgazdász a Világgazdaság október 5-i cikkében arra figyelmeztetett, hogy a munkanélküliség tartósan 5 százalék fölött ragadhat.

Van tartalék. A KSH szerint 2026 első negyedévében 319 ezren tartoztak a potenciális munkaerő-tartalékba: a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak és azok az inaktívak, akik dolgoznának. Ebből a körből a következő években a vállalkozások is meríthetnek, ha a képzés és a betöltendő munkakörök egymásra találnak.

Mesterséges intelligencia. A Világgazdaság cikke az IMF becslését idézte: a világ munkahelyeinek mintegy 40, a fejlett gazdaságokban mintegy 60 százalékát érintheti a mesterséges intelligencia. Az „érintheti” nem azt jelenti, hogy megszűnik: a munkakör egy része gépesíthető, más része felértékelődik. A Randstad felmérése szerint a hazai cégek közel fele már MI-képzést ad a dolgozóinak, tavaly még 37 százalékuk.

Átképzés. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a korábbi átképzési programok többsége nem a jelentkezők hiánya, hanem a rosszul összerakott tananyag miatt bukott el. A következő években az lesz a kérdés, hogy a megszűnő és a születő munkakörök között milyen gyorsan lehet átjárót építeni.

Hosszabb távon a demográfia dönt. A munkaerőpiacra belépő évjáratok kisebbek, mint a nyugdíjba vonulók. Ezért sok elemző szerint a mostani lazulás átmeneti, és a munkaerőhiány a következő fellendülésnél visszatér, legalábbis a szakmunkában és a nyugati megyékben.

Mit jelent ez egy vállalkozásnak?

Toborzás. Budapesten, Pest megyében és a délnyugati megyékben könnyebb lehet jó munkatársat találni, mint két-három éve. A nyugati megyékben és a szakmunkában a hiány megmaradt.

Bérköltség-tervezés. A fizikai munkakörök bérei gyorsabban nőnek, mint az irodaiak. A 2027-es bérkeretet érdemes munkakörönként, nem egyetlen átlagos emelési százalékkal tervezni.

Mielőtt leépítés jönne. Egy betanult munkatárs pótlása drága és lassú, különösen akkor, ha a munkaerőhiány visszatér. Érdemes előbb a munkaidő átszervezését, a részmunkaidőt vagy a feladatok átcsoportosítását végiggondolni. Ha mégis létszámcsökkentés jön, a munkáltatónak a csoportos létszámleépítésre a munka törvénykönyve külön eljárási szabályokat ír elő.

Felvételnél. Álláskereső felvételéhez a foglalkoztatási osztályokon keresztül bértámogatás is elérhető lehet. A feltételekről érdemes még a felvétel előtt érdeklődni.

Ha létszámterven, bérkereten vagy egy felvétel, illetve kilépés adminisztrációján gondolkodik, bérszámfejtő kollégáink szívesen átbeszélik Önnel a számokat.

Írta: Nagy Sándor

Források

  • KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2026. augusztus (gyorstájékoztató, 2026. szeptember 25.) – ksh.hu
  • KSH STADAT 20.2.2.5: Munkanélküliségi ráta megye és régió szerint, negyedévente – ksh.hu
  • KSH STADAT 20.1.2.8: Munkanélküliségi ráta megye és régió szerint, évente (2009–2022) – ksh.hu
  • Világgazdaság: 5 százalék fölött ragadhat a munkanélküliség (2026. október 5.) – vg.hu
  • mfor.hu: Év végéig emelkedhet a munkanélküliség, évek óta nem ingáztak ilyen sokan külföldre (2026. június 25.) – mfor.hu
  • Randstad: HR Trends Survey 2026 – randstad.hu
  • ING Think: Employment in Hungary hits an almost five-year low – think.ing.com
  • Pénzcentrum: Négyszázezer rejtett dolgozót találtak Magyarországon (2026. május 21.) – penzcentrum.hu
📬 Ne maradj le az új cikkekről! Iratkozz fel hírlevelünkre — ha új írás jelenik meg, soron kívül elküldjük.