SKNB Csoport logó SKNB CsoportKönyvelés · Bér · Tanácsadás

A sakktábla második felén – mesterséges intelligencia, robotok és a gallérunk színe

2026.10.06. · SKNB Csoport

Mi köze egy indiai legendának a rizsszemekről a mai irodákhoz, gyárakhoz és ahhoz a kérdéshez, hogy tíz év múlva ki milyen munkát fog végezni?

Első hallásra semmi. Pedig talán ez a legjobb kép arra, ami körülöttünk most történik.

Sakktábla esti irodában, a mezőkön egyre nagyobb rizshalmok, a háttérben nagyvárosi fények
A duplázás eleinte alig látszik. Aztán betölti a táblát. (MI-vel készült illusztráció)

A legenda szerint a sakk feltalálója jutalmul csak annyit kért az uralkodótól, hogy a sakktábla első mezőjére tegyenek egy szem rizst, a másodikra kettőt, a harmadikra négyet, és így tovább, minden mezőn duplázva. Az uralkodó nevetett a szerény kérésen. Aztán elkezdték számolni.

A tábla első felének végére nagyjából négymilliárd rizsszem gyűlt össze. Ez sok, de még elképzelhető: egy nagyobb rizsföld termése. A második felén viszont a számok elszakadnak a valóságtól. A 64. mezőre már annyi rizs jutna, amennyit a mai világ csaknem kilencszáz év alatt termel meg.

Ugyanaz a szabály – a duplázás – az egyik pillanatban még ártatlannak tűnik, a másikban már mindent felforgat.

A görbe, amelyet a fejünk nem szeret

Ray Kurzweil beszél a SXSW fesztivál színpadán 2024-ben
Ray Kurzweil a SXSW fesztiválon, 2024 márciusában. Fotó: Jay Dixit, Wikimedia Commons, CC BY 4.0 (kivágás)

Ray Kurzweil amerikai feltaláló és jövőkutató 2005-ben megjelent könyve, a magyarul A szingularitás küszöbén címen olvasható kötet erre az egyszerű gondolatra épül. Kurzweil szerint a technológia fejlődése nem egyenletes, hanem gyorsuló: minden új eszköz segít a következő, még jobb eszköz megépítésében. Ezt a gyorsuló megtérülések törvényének nevezte el.

Az emberi intuíció viszont lineáris. Ha valami tavaly egy lépést haladt, azt várjuk, hogy jövőre is egy lépést halad majd. Ezért a gyorsuló fejlődés az elején mindig lassúnak, a végén pedig hirtelennek tűnik – pedig közben végig ugyanabban a tempóban duplázódott.

Kurzweil 2005-ben két évszámot jelölt meg. 2029-re szerinte a gépek olyan szinten fognak beszélgetni, hogy nem lehet majd megkülönböztetni őket az embertől. 2045-re pedig elérkezik az, amit szingularitásnak nevezett: az a pont, ahol az ember és a gépi intelligencia összefonódik, és a változás üteme minden korábbi tapasztalatunkat meghaladja.

Húsz évvel ezelőtt ezt sokan tudományos-fantasztikus túlzásnak tartották. Az első évszámmal kapcsolatban ma már kevesebben vitatkoznak. A másodikról továbbra is megoszlanak a vélemények – és talán nem is ez a lényeg.

A lényeg az, hogy az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia átlépett a sakktábla második felére.

Hol tartunk 2026 őszén?

2022 novemberének végén egy amerikai cég nyilvánosan elérhetővé tette a ChatGPT nevű beszélgetőprogramot. Két hónap alatt százmillió felhasználója lett. 2026 februárjában a cég közlése szerint már heti 900 millióan használták. Az internet elterjedése egy évtizedet vett igénybe. Ez három évet.

Ennél is beszédesebb, hogy mit tudnak ezek a rendszerek. A kaliforniai METR kutatóintézet azt méri, milyen hosszú – egy szakembernek hány percébe vagy órájába kerülő – feladatot képes a mesterséges intelligencia önállóan elvégezni. 2023-ban ez még néhány perc volt. 2026 elejére a legjobb modellek már olyan feladatokkal is boldogultak, amelyek egy szakembernek egy teljes munkanapjába kerülnének, igaz, még nem minden esetben hibátlanul. Az intézet legfrissebb mérése szerint ez a hossz nagyjából négyhavonta duplázódik.

Négyhavonta. Ez évente nagyjából nyolcszoros előrelépés. A rizsszemek is így szaporodtak.

És a fejlődés már nem marad a képernyőn belül. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2026 szeptemberében közzétett jelentése szerint a világ gyáraiban 2025 végén már több mint ötmillió ipari robot dolgozott, csak tavaly 603 ezer újat helyeztek üzembe. Az Egyesült Államok tíz nagyvárosában a Waymo vezető nélküli taxijai 2026 tavaszán már hetente félmillió fizetett utat teljesítettek. Néhány éve ez még kísérlet volt. Ma szolgáltatás.

Hat szám: heti 900 millió ChatGPT-felhasználó, négyhavonta duplázódó MI-feladathossz, 5,08 millió ipari robot, 603 ezer új robot 2025-ben, heti 500 ezer robotaxi-út, a magyar vállalkozások 10 százaléka használ MI-t
Mesterséges intelligencia és robotok 2026 őszén – hat szám. (Ábra: SKNB; források a cikk végén)

Meglepetés: ezúttal a fehér gallér van soron

Az elmúlt kétszáz évben a gépek mindig ugyanott kezdték: a fizikai munkánál. A szövőgép a takácsokat, a traktor a mezőgazdasági munkásokat, az ipari robot a futószalag mellett állókat váltotta ki. Az irodai munka sokáig biztos menedéknek számított. Aki tanult, aki számolt, írt, elemzett, az nyugodt lehetett.

A mostani hullám ezt a sorrendet megfordította.

A mesterséges intelligencia először nem a hegesztőt és nem a burkolót érte el, hanem a szövegírót, a fordítót, az ügyfélszolgálatost, a programozót, az elemzőt – vagyis azokat, akiknek a munkája nagyrészt szövegből, számokból és szabályokból áll. A Nemzetközi Valutaalap 2024-es becslése szerint a világ munkahelyeinek mintegy 40 százalékát, a fejlett gazdaságokban pedig 60 százalékát érinti valamilyen formában a mesterséges intelligencia.

Az érintettség nem feltétlenül megszűnést jelent. Sok helyen azt jelenti, hogy ugyanaz az ember ugyanazt a munkát gyorsabban, jobban végzi el. A pályakezdők számára azonban már látszanak az első jelek: a Stanford Egyetem kutatói 2025-ben kimutatták, hogy az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciának leginkább kitett szakmákban a 22–25 évesek foglalkoztatása 2022 vége óta mintegy 13 százalékkal elmaradt a kevésbé érintett területekétől.

Ez fontos figyelmeztetés. A gép ma leginkább azokat a feladatokat veszi át, amelyekből a kezdők régen tanultak.

Ha a gép végzi az egyszerű munkát, honnan szerzi meg a tapasztalatot az, akiből egyszer szakértő lesz?

És a kék gallér?

A mesterséges intelligencia kutatásában régóta ismert a Moravec-paradoxon. Hans Moravec robotikus az 1980-as években vette észre, hogy a gépnek könnyű az, ami nekünk nehéz – sakkozni, számolni, jogszabályt keresni –, és nehéz az, ami nekünk könnyű: felismerni egy elejtett csavart, felmenni egy lépcsőn, kicserélni egy csaptelepet egy régi fürdőszobában.

Ezért nem a villanyszerelő és nem a vízszerelő munkája vált először bizonytalanná. Egy régi ház falában minden vezeték másképp fut, és minden ügyfél másképp magyarázza el, mi a baj.

Kék munkaruhás technikus táblagéppel figyeli a fémalkatrészeket mozgató ipari robotkart
A gyárakban a robot már régóta kolléga. (MI-vel készült illusztráció)

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kétkezi munka érintetlen marad. A gyárakban a robot már régóta kolléga, a következő hullám pedig a raktárakat, a logisztikát és a közlekedést éri el. A kutatók ezt fizikai mesterséges intelligenciának nevezik: olyan robotoknak, amelyeket nem egyetlen mozdulatra programoznak be, hanem amelyek látnak, tanulnak és alkalmazkodnak. Az IFR adatai szerint a tavalyi új ipari robotok 59 százaléka Kínában állt munkába – a világ legnagyobb gyára gyorsabban automatizál, mint bárki más.

Nálunk, Zalában is ott van ennek a jövőnek egy darabja: Zalaegerszegen, a ZalaZONE tesztpályán önvezető járműveket próbálnak ki. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan jutott el a város a földtől az olajon át a mérnöki tudásig.

A kékgalléros munkák egy részét tehát nem holnap, hanem holnapután éri el a változás. Lassabban, mert a fizikai világ makacsabb, mint a szöveg. De ugyanazon a görbén.

Ami a görbéből nem látszik

A gyorsuló fejlődésnek van egy fontos ellenpontja, és ezt Kurzweil kritikusai joggal szokták felhozni. Az, hogy egy technológia elérhető, még nem jelenti azt, hogy használjuk is.

A villanymotor az 1880-as években már létezett, az amerikai gyárak termelékenysége mégis csak az 1920-as években ugrott meg igazán. Negyven év kellett ahhoz, hogy a gyárakat átépítsék, a munkát újraszervezzék, és felnőjön egy generáció, amely már másképp gondolkodott a termelésről. Nem a motor volt lassú. Mi voltunk azok.

Ma is ezt látjuk. A KSH adatai szerint Magyarországon a vállalkozásoknak nagyjából a tizede használ valamilyen mesterséges intelligencián alapuló technológiát, az Európai Unióban ez az arány 2025-ben megközelítette a 20 százalékot. A legfőbb akadály a cégek szerint a szakértelem hiánya, valamint az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatos aggodalom.

A technológia exponenciálisan fejlődik. Az emberek, a szervezetek és a szokások lineárisan.

A kettő közötti rés az, ahol a következő évek eldőlnek: egyes vállalkozások számára versenyelőny lesz belőle, másoknak lemaradás.

Ezt a változást mi a könyvelőiroda ablakából figyeljük

A könyvelés pontosan azok közé a szakmák közé tartozik, amelyeket a fehérgalléros hullám elsőként ér el. Egy 2013-as oxfordi tanulmány szerint a könyvelési adatrögzítők munkájának 98 százaléka automatizálható. Erről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Van egy régebbi példa is, amelyre ilyenkor érdemes visszagondolni. Amikor 1979-ben megjelent az első táblázatkezelő program, sokan a könyvelői szakma végét jósolták. Az Egyesült Államokban a következő évtizedekben valóban százezrével tűntek el a kézi adatrögzítő és könyvelési segédmunkák – közben viszont még több könyvelőre, elemzőre és pénzügyi tanácsadóra lett szükség. A munka nem megszűnt. Feljebb költözött.

Mi most ugyanezt éljük meg. A számlák adatai ma már gépről gépre érkeznek, a bankkivonatot a program párosítja, a határidőket a rendszer tartja számon. Ami évtizedekig a munkaidő nagyobbik része volt, az ma percek alatt lefut.

Amit a gép nem tud: leülni egy vállalkozóval, és megérteni, mit szeretne valójában. Felelősséget vállalni egy döntésért. Észrevenni, hogy egy szám ugyan stimmel, mégis valami nincs rendben. A mesterséges intelligencia válaszol a kérdésekre. A jó kérdést még mindig nekünk kell feltennünk.

Tapasztalt könyvelőnő és fiatal kolléga együtt néz át egy pénzügyi kimutatást az irodában
A gép gyorsítja a munkát. A szakmai tudást továbbra is nekünk kell átadnunk. (MI-vel készült illusztráció)

Mit érdemes most tenni egy vállalkozónak?

Kipróbálni, kis tétben. Nem kell rögtön átalakítani a céget. Elég egy ajánlatlevelet, egy szerződéstervezet első változatát vagy egy táblázat elemzését rábízni egy MI-eszközre, és megnézni, mire jó, és hol hibázik.

Megnézni a saját munkafolyamatokat. Hol van a cégben ismétlődő, szabályokra épülő, sok gépeléssel járó munka? Jellemzően ott térül meg leggyorsabban az automatizálás.

Vigyázni az adatokra. Ügyféladat, bérjegyzék, üzleti titok nem kerülhet ellenőrizetlenül egy ingyenes online eszközbe. Az adatvédelmi kötelezettségek a mesterséges intelligenciára is vonatkoznak.

Tanítani a fiatalokat. Ha a gép végzi el az egyszerű feladatokat, a pályakezdőket tudatosan kell bevezetni a szakma mélyebb rétegeibe – különben néhány év múlva nem lesz, aki a gép munkáját ellenőrizze.

Ott tartani az embert, ahol számít. Az ügyfél nem egy rendszerrel köt üzletet, hanem emberekkel. Ez 2045-ben is így lesz.

A küszöbön

Lehet, hogy Kurzweil évszámai nem pontosak. Lehet, hogy a szingularitás nem egy nap alatt érkezik meg, hanem észrevétlenül, apránként, egyik szoftverfrissítésről a másikra.

A sakktábla második felén azonban már ott állunk. A rizsszemek száma minden mezőn duplázódik, és a következő mező mindig nagyobb lesz, mint az összes eddigi együttvéve.

A legendában az uralkodó azért járt rosszul, mert nem számolt utána, mit ígér. Mi ennél szerencsésebb helyzetben vagyunk: látjuk a táblát.

A kérdés nem az, hogy megállíthatjuk-e a görbét. Hanem az, hogy mire használjuk a mezőket, amelyek még előttünk vannak.

Írta: Nagy Sándor

Források

Ray Kurzweil: The Singularity Is Near (Viking, 2005; magyarul: A szingularitás küszöbén) és The Singularity Is Nearer (Viking, 2024) · A „sakktábla második fele” kifejezés Kurzweil The Age of Spiritual Machines (1999) című könyvéből ered, a rizsszemes legenda régi indiai–perzsa történet · International Federation of Robotics: World Robotics 2026, sajtóközlemény (2026. szeptember 24.) · METR: Measuring AI Ability to Complete Long Tasks (2025) és Time Horizon 1.1 (2026. január) · OpenAI felhasználói adatai (2026. február) · Waymo közlése (2026. március) · Nemzetközi Valutaalap: Gen-AI: Artificial Intelligence and the Future of Work (2024. január) · Brynjolfsson, Chandar, Chen: Canaries in the Coal Mine? Six Facts about the Recent Employment Effects of Artificial Intelligence, Stanford Digital Economy Lab (2025. augusztus) · Frey, Osborne: The Future of Employment (Oxford, 2013) · Hans Moravec: Mind Children (1988) · Paul A. David: The Dynamo and the Computer, American Economic Review (1990) · KSH, digitális gazdaság adatai (2025) · Eurostat: Use of artificial intelligence in enterprises (2025). A Kurzweil-fotó kivételével a cikk fotószerű képei mesterséges intelligenciával készült illusztrációk, nem valódi fényképek; Kurzweil fotója: Jay Dixit, Wikimedia Commons, CC BY 4.0; a „hat szám” ábra az SKNB saját grafikája. A rizsmennyiség-számítás kerekített becslés (25 mg-os rizsszemmel és a mai világtermeléssel számolva).

Hasznos volt ez a cikk?
Kérdése van a cikkel kapcsolatban? Írjon nekünk — nem nyilvános, munkatársunk emailben válaszol.

📬 Ne maradj le az új cikkekről! Iratkozz fel hírlevelünkre — ha új írás jelenik meg, soron kívül elküldjük.