Egyéni vállalkozóként három fő út közül választhatsz: KATA, átalányadó vagy tételes költségelszámolás. A választás nem örök életre szól, de egy évre általában igen — és rossz döntéssel évi több százezer forintot is veszíthetsz. Nézzük meg a három rendszert őszintén, előnyökkel és csapdákkal együtt.
KATA: a legolcsóbb — annak a kevés embernek, aki választhatja
A kisadózó vállalkozók tételes adója papíron verhetetlen: havi fix 50 000 Ft megfizetésével letudod az SZJA-t, a TB-járulékot és a szochót is, évi 18 millió Ft bevételig (a keret túllépése esetén a felette lévő részre 40% különadó jön). Az iparűzési adó is kedvezményes, tételes alapon fizethető.
A nagy DE: a 2022-es szigorítás óta a KATA-t csak főállású egyéni vállalkozó választhatja, és főszabályként kizárólag magánszemélyektől származhat a bevétele. Egyetlen céges számla kiállításával elveszíted a KATA-alanyiságot. Emellett az ellátási alapod alacsony — a nyugdíjad és a táppénzed is ehhez az alacsony alaphoz igazodik.
Kinek jó? Fodrász, kozmetikus, magánórákat adó oktató, lakossági szerelő — aki tisztán a lakosságnak dolgozik. Kinek nem? Aki cégeknek (is) számláz — nekik a KATA szóba sem jöhet.
Átalányadó: a legjobb ár-érték arány a többségnek
Az átalányadóban a bevételedből tevékenységtől függő költséghányadot (45%, 80% vagy 90% — itt írtunk róla részletesen) vonhatsz le, és csak a maradék után adózol; ráadásul az éves minimálbér feléig — 2026-ban 1 936 800 Ft jövedelemig — SZJA-t sem fizetsz. Cégeknek is számlázhatsz, mellékállásban is választható, és az SZJA-kedvezmények (családi, 25 év alatti, anyák mentessége) is érvényesíthetők belőle. Cserébe főállásban a minimum-járulékokat akkor is fizetni kell, ha épp nincs bevételed.
Tételes költségelszámolás: amikor tényleg sok a költséged
A „klasszikus” vállalkozói jövedelemadózásban a valós, számlával igazolt költségeidet vonod le, a nyereség után 9% vállalkozói adót, a kivett jövedelem után pedig a bér jellegű közterheket fizeted. Több adminisztráció, több könyvelés — de ha a bevételed 50-60%-át meghaladják a valós költségeid (anyagköltség, alvállalkozó, üzemanyag, eszközök), ez lehet a legkedvezőbb út. Jellemzően: fuvarozók, kereskedők, anyagigényes szolgáltatók.
A nagy összehasonlítás — 12 M Ft éves bevételnél
Főállású, szellemi szolgáltatást nyújtó vállalkozóval számolva (45%-os költséghányad, kedvezmények nélkül, zalaegerszegi 2%-os HIPA-val):
| KATA | Átalányadó | Tételes | |
|---|---|---|---|
| Éves közteher | kb. 650 000 Ft | kb. 2 220 000 Ft | a valós költségektől függ |
| Marad a zsebedben | kb. 11 350 000 Ft | kb. 9 780 000 Ft | változó |
| Számlázhat cégnek? | nem | igen | igen |
| Mellékállásban? | nem | igen | igen |
| SZJA-kedvezmények? | nem | igen | igen (a kivétből) |
| TB-ellátási alap | alacsony | a tényleges járulékalap | a kivét összege |
| Adminisztráció | minimális | kevés | teljes könyvelés |
A táblázat általános példa — a te számaid a bevételedtől, a tevékenységedtől, a jogviszonyodtól és a kedvezményeidtől függenek. Az adózási mód váltása ráadásul határidőhöz kötött (jellemzően az adóév elejétől, előzetes bejelentéssel), ezért a döntést érdemes az év vége előtt meghozni.
Számold ki, ne tippeld
Az átalányadós közterheidet percek alatt megnézheted az Átalányadó-kalkulátorunkkal — negyedéves, göngyölítéses bontásban. Ha pedig azt szeretnéd tudni, a három rendszer közül a te tevékenységednél melyik éri meg legjobban, kérj ingyenes konzultációt: a saját számaiddal modellezzük végig mindhármat.
A cikk a 2026. januári szabályok alapján készült, tájékoztató jellegű — nem helyettesíti a személyre szabott adótanácsadást.