Az energiáról ma nehéz úgy beszélni, hogy ne legyen belőle vita. Úgyhogy most nem is fogunk. Ehelyett körülnéztünk a világban, hogy ki mivel fűt — és kiderült, hogy az emberiség kreatívabb, mint gondoltuk. Van, aki weboldalak futtatásával melegíti az uszodát, van, aki a vendégei lépteiből világítja ki a diszkót, és van, akinek a naperőműnél a galambok jelentik a legnagyobb napi kihívást. Íme hét igaz történet.
Amikor a szerverterem fűti a medencét
1. Az uszoda, amit a felhő melegít. Az angliai Exmouthban a sportközpont medencéjét egy mosógép méretű adatközpont fűti. A gépek olajat hevítenek, az olaj hőcserélőn keresztül adja át a hőt a víznek — a szolgáltató pedig ingyen adja a fűtést, cserébe azért, hogy valaki elviszi tőle a hulladékhőt. A britek tehát szó szerint weboldalak futtatásával melegítik a vizet.
2. Brooklyn: a bitcoin-szauna. Egy New York-i fürdőházban a kriptobányász-gépek hulladékhője melegíti a spa-medencéket. Az üzemeltető szerint a matek egyszerű: a gép úgyis termeli a hőt, valamit úgyis kezdeni kell vele, a vendég meg úgyis meleg vizet szeretne. Három probléma, egy megoldás.
3. Az olimpia, amit szerverek fűtöttek. A 2024-es párizsi olimpia medencéjének temperálásához részben egy adatközpont hőjét használták. A világ legjobb úszói tehát olyan vízben versenyeztek, amit — némi túlzással — az internet melegített fel.
4. Finnország, ahol egy egész város melegszik így. Északon már nem kuriózum, hanem rendszer: az adatközponti hulladékhő egyenesen a távfűtési hálózatba megy, a felmelegített vizet pedig napokig tárolják. Ha valaha eltűnődtél rajta, hova megy a hő, amit az AI-modellek termelnek — hát, Helsinkiben a radiátorba.
A logika mindegyik történetben ugyanaz, és meglepően ismerős egy vállalkozónak: a hulladék attól hulladék, hogy nem tudsz vele mit kezdeni. Amint találsz rá vevőt, már melléktermék. (Hogy az adatközpontokat működtető technológiából egy kisvállalkozás mit tud ma tényleg hasznosítani, arról az AI a kisvállalkozásban című cikkünkben írtunk.)
Tánc, sör és egy galambcsapat
5. A diszkó, ami a vendégeiből él. Egy rotterdami szórakozóhely táncparkettje annyi áramot termel a lépésekből, hogy fedezi a hangulatvilágítás energiaigényét. Az ötletet azóta több „zöld” klub átvette. A ház szabálya lényegében: aki nem táncol, az sötétben ül.
6. A sör, amit a nap főz. Andalúziában működik Európa első olyan sörfőzdéje, ahol napenergiával főzik a sört: tükrök segítségével 200 Celsius-fokra hevítik a vizet, és ez a hő megy a főzőüstökbe. Napfény, árpa, türelem.
És itt jön a kedvencünk. A hvg.hu beszámolója szerint az andalúziai naphőerőműveknél az üzemeltetők legnagyobb napi kihívása nem a technológia, nem az időjárás és nem is a karbantartás — hanem a galambpiszok a tükrökön. Több száz méternyi precíziós optika, csúcstechnológia, milliárdos beruházás. Aztán jön egy galamb, és rontja a hatásfokot. Van ebben valami mélyen megnyugtató.
És közben, csendben, történik valami nagy
Egy pillanatra komolyra fordítva: amíg mi a galambokon nevetünk, a háttérben elég komoly számok születnek. 2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor világszinten a szél és a nap együtt több áramot adott, mint a gáz. Nem egy nap, nem egy rekordóra — egy teljes hónap.
7. A hazai csattanó. És nem kell messzire menni a jó hírért sem: volt már olyan nap, amikor Magyarország villamosenergia-fogyasztásának 82 százalékát napelemek fedezték. Nyolcvankét százalék. Egy országban, ahol a Balaton a tenger.
A tanulság, ha kell ilyen: a legjobb energia továbbra is az, amit nem kell megtermelni — a második legjobb pedig az, ami már úgyis ott van, csak eddig kidobtuk. Uszoda, szauna, radiátor, sörösüveg. Mindegyik ugyanannak a mondatnak a változata.
Mi az SKNB-nél egyelőre nem találtunk módot arra, hogy a zárási időszakban felszabaduló gőzt hasznosítsuk. De dolgozunk rajta.
Ha szereted az ilyen kitekintőket — és mellette olyan könyvelőt keresel, aki a számok mögé is odanéz —, keress minket!