Ez a kérdés előbb-utóbb minden cégtulajdonosnál előkerül: a cégben megtermelt pénzt hogyan érdemes kivenni — bérként, osztalékként, vagy valamilyen kombinációban? A rövid válasz: szinte mindig a kombináció a nyerő, de az arányokon sok százezer forint múlhat évente. Nézzük meg számokkal, 2026-os szabályokkal.
Mennyibe kerül, ha bérként veszed ki?
A bér közterhei 2026-ban: a bruttó bérből 15% SZJA-t és 18,5% TB-járulékot vonnak le, a cég pedig a bruttóra 13% szociális hozzájárulási adót fizet.
Ha a cégedben 1 000 000 Ft-ot szánsz saját béredre (teljes bérköltségként), az bruttó 884 956 Ft-os bért jelent, amiből a nettó 588 496 Ft. A pénzed 41%-a tehát közteherré válik.
És ha osztalékként?
Az osztalék útja kétlépcsős: a cég a nyeresége után először 9% társasági adót fizet, a kifizetett osztalékból pedig 15% SZJA-t kell levonni, valamint 13% szochót — ez utóbbit azonban csak egy éves felső határig: a szocho-fizetési plafon az éves minimálbér 24-szerese, 2026-ban 7 747 200 Ft. Ebbe a keretbe az összevont adóalapba tartozó jövedelmeid (például a béred) is beleszámítanak — vagyis ha az éves bruttó béred eléri a plafont, az osztalék után már egyáltalán nem kell szochót fizetni.
Ugyanaz az 1 000 000 Ft adózás előtti nyereségként: 9% TAO után marad 910 000 Ft osztalék, ebből 15% SZJA (136 500 Ft) és — ha a plafont még nem érted el — 13% szocho (118 300 Ft). Nettóban 655 200 Ft, a plafon felett pedig 773 500 Ft. Bérként ugyanez 588 496 Ft volt.
Akkor miért ne vegyél ki mindent osztalékként?
Mert a bérnek olyan hozadékai vannak, amiket az osztalék nem ad:
- TB-jogviszony és nyugdíj: az osztalék után nem jár egészségbiztosítási ellátás és nem gyarapszik a nyugdíjalapod — a bér után igen;
- kötelező minimum: ha a cégedben személyesen közreműködsz vagy ügyvezető vagy, főállásban akkor is fizetned kell a járulékokat legalább a minimálbér (szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum) után, ha egy forint bért sem veszel fel — a „nulla bér” tehát főállású tulajdonosnál nem opció;
- kedvezmények: a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és társaik csak az összevont adóalapból — jellemzően a bérből — érvényesíthetők, osztalékból nem;
- kiszámíthatóság: osztalékot jóváhagyott beszámoló alapján fizethetsz, a bér havonta rendelkezésre áll (év közben osztalékelőleg is fizethető, de az külön szabályokkal jár).
A gyakorlatban legtöbbször az a kedvező, ha a bért egy észszerű szintre állítod be — legalább a kötelező minimumra, illetve annyira, hogy a kedvezményeidet kihasználd —, és az e feletti jövedelmet osztalékként veszed ki, lehetőség szerint a szocho-plafon feletti tartományban.
Ha a céged KIVA-alany, teljesen más a matek: a kisvállalati adó rendszerében a bér és az osztalék terhelése is eltér a fentiektől. Mielőtt döntesz, mindenképp számoltasd ki a saját helyzetedre!
Mennyi az annyi — a te cégednél?
A fenti számok általános példák: a valóságban az optimum függ a béred szintjétől, a kedvezményeidtől, a cég adózási módjától és a nyereség nagyságától is. Egy rosszul beállított bér-osztalék arány évi több százezer forintodba kerülhet — egy jól beállított pedig ugyanennyit hozhat. Kérj ingyenes konzultációt, és kiszámoljuk a te számaiddal. A béroldalt addig is megnézheted a Bérkalkulátorunkkal.
A cikk a 2026. januári adószabályok alapján készült, tájékoztató jellegű — nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást.