1866 cég – a magyar vállalati szektor mindössze 0,4 százaléka –, mégis náluk keletkezett az elmúlt 16 év minden tizedik profitforintja. Az Opten céginformációs szolgáltató friss elemzése először tette számszerűvé, mekkora gazdasági súlyt képvisel az a cégkör, amelyet a köznyelv a NER-hez köt. A kérdés ma már nem az, hogyan alakult ki ez a súly, hanem az, hogy mennyire bizonyul életképesnek a megváltozott piaci környezetben.
Mit mért pontosan az Opten?
Az elemzés a közel 490 ezer működő magyar vállalkozásból tulajdonosi és vezetői kapcsolatok alapján szűrte ki azt az 1866 céget, amely az elmúlt 16 év meghatározó politikai-gazdasági szereplőihez köthető.
Az arány elsőre nem tűnik jelentősnek: a cégek 0,4 százaléka. A forintosított adatok azonban más léptéket mutatnak:
| Mutató | Érték | Arány, megoszlás |
|---|---|---|
| Éves árbevétel | ~12 000 milliárd Ft | a teljes vállalati szektor 6,1%-a |
| Adózott eredmény | ~1 400 milliárd Ft | a teljes vállalati nyereség ~10%-a |
| Elnyert közbeszerzések (16 év) | 8 400+ milliárd Ft | 8 532 szerződés, mindössze 195 cégnél |
| EU-s pályázati támogatás | 300+ milliárd Ft | 1 176 nyertes pályázat, 309 cégnél |
Vagyis: minden 250. magyar vállalkozás tartozik ebbe a körbe, de minden 10. profitforint hozzájuk kötődik. A profit így nagyjából 25-szörösen múlja felül azt, ami a cégszám alapján arányos lenne.
Nem 1866 cég – néhány száz nagyvállalat
Az igazi történet még koncentráltabb. A 8400 milliárd forintos közbeszerzési összeget nem 1866, hanem mindössze 195 cég nyerte el. A kör profitjának közel 90 százaléka pedig a milliárd forint feletti árbevételű, 366 nagyvállalatnál keletkezett.
A nagyvállalati mezőnyben a felülreprezentáltság hatszoros: míg a teljes cégállományban 0,4 százalék az érintett cégek aránya, az egymilliárd forint feletti árbevételűek között már 2,3 százalék.
Ágazati szinten egyes szektorokban már nem kis szeletről beszélünk: a pénzügyi szolgáltatások árbevételének közel harmada, az építőipar árbevételének több mint ötöde kapcsolódik ehhez a vállalkozói körhöz. Mivel ezek a cégek gyakran fővállalkozóként jelentek meg, a bevétel egy része az alvállalkozói láncokon keresztül a gazdaság jóval szélesebb szeletéhez is eljutott.
Teljesítmény vagy környezet?
Az Opten elemzése maga teszi fel a kérdést: ezek az eredmények mennyiben tükröznek valós piaci teljesítményt, és mennyiben a kapcsolati tőke és az árazási környezet termékei?
Támpontot ad az Integritás Hatóság 2026 júliusában megjelent éves jelentése, amely szerint a hazai közbeszerzési rendszer az elmúlt években nem leszorította, hanem felhajtotta az árakat – a hatóság megfogalmazásában a túlárazás „nem alkalmi hiba, hanem a rendszer lényege” volt. A legnagyobb mértékű túlárazást éppen az építési beruházásoknál mérték, vagyis ott, ahol a vizsgált cégkör a legerősebb. A verseny nélkül, egyetlen ajánlattevővel lezárt eljárások aránya 2025-ben ismét emelkedett, 19,6 százalékra.
A tőkepiac is jelezte a bizonytalanságot: miközben a BUX index 2026 első hónapjaiban 14,5 százalékkal emelkedett, több, a körhöz sorolt tőzsdei papír esett – a 4iG 11, az MBH Bank 13 százalékot veszített. Elemzők szerint a befektetők e cégek értékelésében jelentős súllyal veszik figyelembe a működési környezet változását.
Aranykor után stresszteszt
2026 tavasza óta a működési környezet több ponton megváltozott: megkezdődött a pályázat nélkül odaítélt koncessziók felülvizsgálata, és külön hivatal vizsgálja azokat a cégeket, amelyek árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésből származott.
Üzleti szempontból azonban a jogi kérdéseknél izgalmasabb a piaci teszt. Az elmúlt 16 év ennek a cégkörnek – az Opten stratégiai és operatív igazgatója, Dr. Csorbai Hajnalka megfogalmazásában – „a pozícióépítés, terjeszkedés és jellemzően a magas osztalék-kivétel időszaka” volt. A következő éveket viszont más feltételek alakítják:
- az állami megrendelések volumene csökken,
- a finanszírozási környezet szigorodik,
- az uniós források felhasználása fokozott ellenőrzés alá került,
- és a tendereken újra több ajánlattevő jelenik meg.
A piac minden vállalkozást ugyanazzal a kérdéssel szembesít: a siker mekkora része volt maga a cég, és mekkora része a környezet, amelyben működött? Erre a következő két-három év mérlegbeszámolói adják majd meg a választ – feketén-fehéren.
Miért érdekes ez egy „átlagos” vállalkozásnak?
Mert a torta újraosztása mindenkit érint. Ha az építőipari és a pénzügyi szektor jelentős része valódi versenyre kényszerül, az az árazásban, az alvállalkozói láncokban és a tenderpiacon is átrendeződést hoz. A 8400 milliárdos közbeszerzési piac nem tűnik el – csak élénkülhet rajta a verseny. Aki eddig esélytelennek érezte magát egy-egy tenderen, annak most érdemes újra számolnia.
Az elmúlt 16 év nagy kérdése az volt, mennyit hoz a kapcsolati tőke. A következő éveké az lesz: mennyit ér ugyanez a cégállomány, ha csak a piac fizet érte.
Források
- Opten: NER-cégkapcsolatok számokban – 1866 cég, a teljes hazai profit 10%-a, 8400+ milliárd Ft közbeszerzés (2026. 06. 25.)
- HVG: 16 év alatt több mint 8400 milliárd forint közbeszerzést nyertek a NER-es cégek
- Adó Online: minden tizedik profitforint NER-es csoporthoz kötődik
- Piac&Profit: Pozícióból piacra – jön a NER-vállalatok igazi stressztesztje
- Economx: Integritás Hatóság – „A túlárazás nem hiba, hanem a rendszer lényege”
- Népszava: az Integritás Hatóság éves jelentése a közbeszerzési rendszerről
- Telex: a NER-hez kötött cégek tőzsdei teljesítménye
- mfor: a koncessziók felülvizsgálatáról