Visszatér a KATA 2027-ben: ezt tartalmazza a törvénytervezet

Alig van adózási téma, amiről mostanában többet kérdeznek tőlünk, mint a KATA sorsa. Nyáron még csak alapelveket lehetett tudni — október 6-án viszont megjelent a törvénytervezet, így már konkrét számokkal dolgozhatunk: havi 100 ezer forintos tételes adó, 22 milliós bevételi keret, újra lehet cégeknek számlázni, és a mai katásoknak két év átmeneti időszak jár. Összefoglaljuk, mi van a tervezetben, kinek mit jelent, és mire érdemes most készülni.

Honnan indulunk: a mai, szigorított KATA

A 2022. szeptemberi szűkítés óta a KATA-t csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhat — egyetlen céges számla automatikusan megszünteti a KATA-alanyiságot (a taxisok kivételével). A tételes adó havi 50 000 forint, a bevételi plafon évi 18 millió forint, az e feletti részt 40%-os különadó terheli, a társadalombiztosítási ellátási alap pedig mindössze havi 108 000 forint. A szigorítás előtt mintegy 450 ezer vállalkozó katázott; a nagy többség átalányadóra váltott, több tízezren pedig befejezték a vállalkozást.

Mi van a tervezetben? A számok egy helyen

A tervezet új törvényt hozna a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról, 2027. január 1-jei hatállyal. A legfontosabb paraméterek:

2028-tól a tételes adó és az ellátási alap a minimálbérhez igazodik: a főfoglalkozásúak tételes adója a minimálbér utáni járulékterhet követi, az ellátási alap pedig a mindenkori minimálbér lesz. A pontos összeget a NAV minden év január 12-ig teszi közzé. A tételes adót változatlanul minden megkezdett hónapra, a következő hónap 12-éig kell megfizetni. Aki nem egész évben katázik, annak a 22 milliós keret havi egytizenkettedenként arányosan csökken.

Újra lehet cégnek számlázni — de nem ingyen

A legnagyobb változás, hogy visszatér a céges számlázás lehetősége. A cégektől, szervezetektől (belföldi és külföldi kifizetőtől) származó bevétel után 15%-os kiegészítő adót kell számolni, de ebbe beszámít az egész évben megfizetett tételes adó — csak a különbözetet kell befizetni, ha van. A magánszemélyektől kapott bevétel nem tartozik ide.

• Főfoglalkozású katás: az éves tételes adó 1,2 millió forint, ez éppen 8 millió forint céges bevétel 15%-a. 8 millióig tehát nincs kiegészítő adó, felette az összes teher a céges bevétel 15%-a. Például 12 millió forint céges bevételnél: 15% = 1,8 millió, ebből 1,2 millió már tételes adóként befolyt, így 600 ezer forint a kiegészítő adó.
• Nem főfoglalkozású katás: az éves tételes adó 600 ezer forint, így a határ 4 millió forint céges bevétel.
• Csak magánszemélyeknek számlázó katás: a keretig kizárólag a tételes adót fizeti — 15 millió forint bevételnél is évi 1,2 millió forintot.

A 22 milliós keret feletti bevételre — függetlenül attól, kitől származik — a 40%-os különadó vonatkozik, és ugyanarra a bevételrészre a két adó nem halmozódik.

Beépített fék a bújtatott foglalkoztatás ellen

A kormány már nyáron jelezte, hogy a munkaviszony kiváltását tiltani fogja. A tervezet ezt három szabállyal oldja meg:

• Saját munkáltató: ha a katás a saját munkáltatójától kap bevételt, a KATA-alanyiság a bevétel megszerzését megelőző napon megszűnik.
• Volt munkáltató: ugyanez a helyzet, ha a bevétel a munkaviszony megszűnésétől számított 24 hónapon belül a volt munkáltatótól, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától származik. Az ilyen bevételt 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak.
• Egy fő megbízó: ha az éves bevétel legalább fele egyetlen kifizetőtől (a kapcsolt vállalkozásait is beleértve) származik, a KATA-alanyiság az adóév utolsó napján megszűnik — visszamenőleg nem, de a következő évtől már nem lehet katázni.

Ez utóbbi a gyakorlatban a legfontosabb: aki ma lényegében egyetlen cégnek dolgozik alvállalkozóként, annak az új KATA sem lesz tartós megoldás. Szintén kizáró ok, ha valaki az adott évben saját vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből szerez bevételt.

Mi lesz a mai katásokkal?

Aki 2026. december 31-én KATA-alany, 2028 végéig maradhat a mai (2022-es) szabályok szerinti rendszerben — vagyis továbbra is csak magánszemélyeknek számlázhat, de cserébe nem vonatkozik rá a céges bevétel utáni kiegészítő adó. A két rendszer 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működik. A régi KATA-ban a terhek fokozatosan emelkednek:

2029. január 1-jétől a régi rendszer megszűnik, és aki addig benne maradt, külön bejelentés nélkül átkerül az új KATA-ba. A régi rendszerbe új belépő 2027-től már nem lehet.

Magasabb adó, de érdemben jobb ellátás

A tételes adó duplázódása elsőre ijesztő, a mérleg másik oldalán viszont jelentősen emelkedik az ellátási alap. A mai 108 ezer forintos alap mellett egy teljes katás év a nyugdíjnál csak nagyjából 122 nap szolgálati időnek számít, és a táppénz is alacsony. A sajtóban közölt számítás szerint egy 30 napos hónapra a táppénz a mai kb. 65 ezer forintról az új KATA-ban kb. 190 ezer forintra nőhet (két év biztosítási idő esetén). A minimálbérhez kötött ellátási alappal 2028-tól egy teljes év teljes év szolgálati időnek számít. Ugyanez az alap határozza meg a CSED, a GYED és az álláskeresési ellátás összegét is.

Fontos: a nem főfoglalkozású katás a KATA révén nem lesz biztosított — ő a munkaviszonya (vagy nyugdíjasként, hallgatóként a saját jogállása) alapján jogosult ellátásokra.

Kinek érdemes figyelnie?

• Átalányadós szabadúszóknak (informatika, tanácsadás, kreatív szakmák): ha 2022-ben a céges számlázás tilalma miatt szorultál ki a KATA-ból, 2027-től újra nyitva lesz az út — de csak akkor, ha nem egyetlen megbízótól származik a bevételed legalább fele. Érdemes újraszámolni: 2026-os számokkal egy főfoglalkozású átalányadós a minimum járulékalap után is havi nagyjából 100 ezer forint járulékot és szochót fizet, ehhez jön a jövedelemtől függő SZJA. Az ingyenes átalányadó-kalkulátorunkkal a saját számaidat is megnézheted.
• A mai katásoknak: döntés előtt állsz — maradsz-e a régi rendszerben (2027-ben 75 ezer forint, csak magánszemély-vevők), vagy átlépsz az újba (100 ezer forint, de céges vevők is, és jóval magasabb ellátási alap).
• Munkaviszony mellett vállalkozóknak, nyugdíjasoknak, egyetemistáknak: a tervezet szerint visszakerülnek a jogosulti körbe, havi 50 ezer forintos tételes adóval. Ha ez a helyzeted, erről szóló cikkünket is érdemes elolvasnod — és ne feledd: a saját munkáltatódnak KATA-sként nem számlázhatsz.
• Cégeknek, amelyek katás alvállalkozót foglalkoztatnának: a 15%-os kiegészítő adót a katás fizeti, de a 24 hónapos és az 50%-os szabály miatt a volt munkavállalók „kiszervezése” KATA-ba nem működik.

Egy külön szempont: az alanyi ÁFA-mentesség határa a tervezett szabályok szerint 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forint, a KATA-keret viszont 22 millió marad. A két határt külön kell figyelni — a KATA önmagában nem jelent ÁFA-mentességet. Erről bővebben az alanyi áfamentességről szóló cikkünkben írtunk.

Mikor mi történik?

• október 14.: lezárul a tervezet társadalmi egyeztetése;
• ősszel: benyújtás és parlamenti elfogadás — a végleges szöveg ekkor dől el;
• 2026. december 1-jétől: a tervezet szerint már be lehet jelenteni a NAV-nak az új KATA választását;
• 2027. január 1.: indul az új KATA, a régi átmenetileg mellette fut;
• 2029. január 1.: megszűnik a régi KATA, a bent maradók automatikusan átkerülnek.

Mit tegyél most? Számolj, de még ne dönts

A tervezet már elég konkrét ahhoz, hogy érdemes legyen előre számolni, de a végleges törvény még változhat — szerződést felmondani, vállalkozási formát váltani csak a kihirdetett szabályok ismeretében érdemes. Amit most érdemes megtenned: nézd át, idén milyen arányban számláztál magánszemélyeknek és cégeknek, és mekkora részt hozott a legnagyobb megbízód. Ezzel a két számmal — és az éves bevételeddel — gyorsan eldönthető, hogy neked az új KATA, a régi KATA vagy az átalányadó a jobb.

Források: Kormany.hu – társadalmi egyeztetés, Andersen, Telex, Biztosdöntés — 2026. október 9-i állapot.