Kalkulátor
Társasági adó vagy kisvállalati adó — melyik éri meg jobban? Adja meg vállalkozása néhány kulcsadatát (ezeket a főkönyvi kivonatból vagy könyvelőjétől percek alatt megtudhatja), és a kalkulátor az iparűzési adóval együtt veti össze a két adózási forma éves terhét. A mezők melletti gombok elmagyarázzák, pontosan mit hova írjon.
Fontos: a kalkulátor tájékoztató jellegű összehasonlítást ad. Az adónemváltásnak számos egyedi feltétele és egyszeri hatása lehet, ezért a tévedések elkerülése érdekében a döntés előtt javasoljuk szakember — könyvelő vagy adótanácsadó — bevonását. Kollégáink ebben szívesen segítenek.
A KIVA-alany az iparűzési adó alapját választhatóan, egyszerűsítve — a KIVA-alap 120%-aként — is megállapíthatja. A kalkulátor a KIVA-oldalon automatikusan a kedvezőbb alappal számol.
| TAO-alap | – |
| Társasági adó (9%) | – |
| Szociális hozzájárulási adó (13%)a bérköltség után | – |
| Iparűzési adó | – |
| Éves teher összesen | – |
| KIVA-alapbérköltség + jóváhagyott osztalék | – |
| KIVA (10%) | – |
| Iparűzési adó | – |
| Éves teher összesen | – |
A cégben bent hagyott (visszaforgatott) nyereség után KIVA alatt nem kell adót fizetni.
TAO vagy KIVA? A váltás időzítése is pénz.
Kollégáink az Ön tényleges számaival, a korrekciós tételekkel együtt számolják ki,
melyik forma és mikori áttérés a legkedvezőbb.
Tájékoztató jellegű számítás — a 2026. júliusban hatályos szabályok alapján. A kisvállalati adó (10%) a társasági adót (9%) és a szociális hozzájárulási adót (13%) váltja ki; alapja a személyi jellegű kifizetések és a tőke- és osztalékműveletek egyenlege (a kalkulátor ez utóbbiból a jóváhagyott osztalékot kezeli), de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Az iparűzési adót a megadott kulccsal számítja: a TAO-oldalon a normál adóalappal (árbevétel − a megadott csökkentő tételek), a KIVA-oldalon a normál és az egyszerűsített (a KIVA-alap 120%-a) alap közül a kedvezőbbel — utóbbi választható, évente az adóbevallásban jelölhető. Nem kezeli: a 25 millió Ft bevétel alatti sávos egyszerűsített HIPA-alapot, az adóalap települések közötti megosztását, a HIPA-különbözetnek az eredményre gyakorolt másodlagos hatását, a tőkebevonást és -leszállítást, a kedvezményezett foglalkoztatottak utáni adóalap-kedvezményeket, a KIVA-s elhatárolt veszteséget és az új beruházás kedvezményét, a jövedelem-(nyereség-)minimumot, valamint a növekedési adóhitelt. Az osztalék utáni személyi jövedelemadó és szocho a magánszemélynél mindkét adózási formában azonos, ezért az összevetésnek nem része. A KIVA-belépés további feltételekhez is kötött (pl. az adózó végrehajtható, nettó módon számított adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot; hitelintézet, biztosító nem választhatja); az alanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre, tehát év közben is választható. A kalkulátor nem helyettesíti a személyre szabott adótanácsadást.
A sajtó a nagy adóvitáktól hangos, közben szinte észrevétlenül életbe lépett egy 11 pontos kkv-adócsökkentési csomag, amely a kormány számítása szerint évente 80–90 milliárd forintot hagy mintegy 230 ezer vállalkozásnál. Összeszedtük belőle azt az ötöt, ami a legtöbb vállalkozásnál valódi, forintosítható különbséget jelent — az élükön azzal, ami épp most, 2026 júliusában élesedik: a társaságiadó-előleg új szabályával.
Ez a csomag „csendes sztárja”, mert nem az adó összegét csökkenti, hanem azt, hogy mikor kell megválnia a pénzétől — és a likviditás a legtöbb kkv-nak legalább annyira fáj, mint maga az adó.
Mi változott? Eddig annak a cégnek kellett havonta társaságiadó-előleget fizetnie, amelynek az előző adóévi fizetendő adója meghaladta az 5 millió forintot. Ez a határ 20 millió forintra emelkedett. A 9%-os tao-kulccsal visszaszámolva ez azt jelenti, hogy nagyjából az 55 és 222 millió forint közötti adóalapú (adózás előtti nyereségű) cégek kerülnek át a haviról a negyedéves fizetésre — vagyis pont a klasszikus, stabilan nyereséges középvállalkozói sáv.
Mikortól él? Az új értékhatárt először a 2025-ös adóévi fizetendő adóra kell alkalmazni. Naptári éves adózónál ez a 2026 májusában beadott 2529-es bevallásban bevallott előlegeket jelenti, tehát a 2026. július 1. és 2027. június 30. közötti előleg-időszaktól érvényes. Ha cége 2025-ös fizetendő adója 5 és 20 millió forint közé esett, akkor most júliustól már nem havonta, hanem negyedévente fizet.
Az esedékesség is változott — és itt van egy csavar. Az első három negyedév előlege továbbra is a negyedévet követő hónap 20-áig esedékes (április 20., július 20., október 20.). A negyedik negyedévi előleget viszont már nem a következő év január 20-áig, hanem december 20-áig kell megfizetni (a 2025. évi LXXXIV. törvény módosította az Art. vonatkozó mellékletét). Aki eddig is negyedéves fizető volt, annak ez egy hónapnyi romlás — a decemberi, amúgy is feszített hónapra érdemes ezt előre betervezni.
Vegyünk egy céget, amelynek a 2025-ös fizetendő társasági adója 18 millió forint volt.
| Eddig (havi) | Mostantól (negyedéves) | |
|---|---|---|
| Egy részlet | 1,5 M Ft minden hó 20-án | 4,5 M Ft negyedévente |
| 2026. III. negyedév | júl. 20., aug. 20., szept. 20. | egyben okt. 20-án |
| 2026. IV. negyedév | okt. 20., nov. 20., dec. 20. | egyben dec. 20-án |
| Utalások száma évente | 12 | 4 |
Az éves adóteher ugyanannyi — de a pénz átlagosan mintegy 2,6 millió forinttal tovább dolgozik a cég számláján az év során, mert a korábbi havi részletek 1–3 hónapot „csúsznak” későbbre. Ez forintosítva:
Teendő nincs — a gyakoriságot a törvény és a bevallás már „beállította”. Amit érdemes megtenni: a nyári hónapokban felszabaduló összeget ne hagyja elfolyni, hanem tudatosan tegye félre az októberi és decemberi nagyobb részletekre — vagy dolgoztassa addig.
A 10%-os kisvállalati adó belépési korlátai megduplázódtak: 2025. december 1-jétől 100 fő létszámig és 6 milliárd forint bevételig, illetve mérlegfőösszegig lehet belépni (az eddigi 50 fő / 3 milliárd helyett). A kilépési határ 2026-tól 12 milliárd forint bevétel és 200 fő — tehát a növekedés miatt sem kell azonnal kiesni.
Ez a becslések szerint 3–5 ezer társaságnak nyitja meg újra a KIVA-t — jellemzően azoknak a munkaerő-intenzív, béreket folyamatosan emelő cégeknek, amelyek pár éve kinőtték a régi határokat. Fontos: az értékhatárokat továbbra is a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni, és a tao–KIVA összehasonlítás cégenként egyedi számítást igényel (bérarány, osztalékpolitika, beruházások). Érdemes még idén ősszel lefuttatni, mert a KIVA-ra áttérés a bejelentést követő hónap elsejétől választható.
Az alanyi adómentesség értékhatára 2026. január 1-jétől 18-ról 20 millió forintra nőtt, és ez csak az első lépcső: 2027-től 22 millió, 2028-tól 24 millió forint lesz. Van hozzá „amnesztia” is: aki a korábbi értékhatárt átlépte, de az új limit alatt maradt, az a tiltóévek kivárása nélkül újra választhatja a mentességet.
Kinek éri meg? Elsősorban a lakossági ügyfélkörnek dolgozó szolgáltatóknak — nekik a fel nem számított áfa tiszta árelőny. Aki főleg cégeknek számláz és sok az áfás költsége, annak jellemzően nem. A részletes szabályokról, buktatókról és a visszalépési lehetőségről külön cikkben írtunk: Alanyi áfamentesség 2026: kinek éri meg? A 2027-es, 22 milliós határra már most érdemes tervezni — a választásról idén decemberben kell nyilatkozni.
Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknál a havi minimális szociális hozzájárulási adó alapja eddig a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5%-a volt — 2026-tól elég a 100% után fizetni. A 2026-os bérekkel (minimálbér 322 800 Ft, garantált bérminimum 373 200 Ft) ez havi 5 200–6 100, évi 63–73 ezer forint megtakarítás vállalkozónként. Nem életbiztosítás, de mintegy 140 ezer vállalkozónál automatikusan, teendő nélkül jelentkezik. Bónusz adminkönnyítés: a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozók járulékbevallása havi helyett negyedéves lett.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók legalacsonyabb költséghányada 2026-tól 40-ről 45%-ra nőtt, 2027-től pedig 50% lesz. Ugyanakkora bevételből tehát kisebb jövedelem után kell szja-t, tb-járulékot és szochót fizetni. A 45%-os költséghányaddal az adómentes sáv már kb. 3,52 millió forint éves bevételig ér el — eddig egy fillér közterhet sem fizet az átalányadózó a jövedelme után. Egy 12 milliós éves bevételű vállalkozónál a költséghányad-emelés önmagában évi nagyságrendileg 280 ezer forintot hagy a zsebben.
Melyik költséghányadra jogosult, és pontosan mennyit fizet 2026-ban? Részletek a költséghányadokról szóló cikkünkben, forintra pontos számítás az ingyenes átalányadó-kalkulátorunkban.
Szeretné a saját számaival végigszámolni? A tao-előleg cash-flow hatásától a tao–KIVA összehasonlításig ügyfeleinknek mindezt végigszámoljuk. Vegye fel velünk a kapcsolatot →
