A mesterséges intelligencia (MI) néhány év alatt a kutatólaborokból az íróasztalunkra került. Levelet fogalmaz, összefoglal egy szerződést, kikeresi egy jogszabály változását. Nem meglepő, hogy egyre többen kérdezik: mi marad az embernek? Ezt a kérdést ma már nemcsak mérnökök, közgazdászok és jogászok teszik fel, hanem az egyházak is – és meglepően határozott válaszokat adnak.
Ez a cikk nem teológiai értekezés, és nem foglal állást hitbeli kérdésekben. Sorra vesszük, mit mondanak a nagy egyházak és vallási közösségek az MI-ről, és miért érdemes erre egy könyvelőirodának is figyelnie. Az adatok a 2026. október közepéig megjelent anyagokon alapulnak.
XIII. Leótól XIV. Leóig
2025 májusában az új pápa XIV. Leó néven kezdte meg szolgálatát. Megválasztása után két nappal, a bíborosok előtt el is magyarázta a névválasztást: XIII. Leóra utalt, aki 1891-ben a Rerum novarum kezdetű körlevelében az ipari forradalom kérdéseire, mindenekelőtt a munkások helyzetére és jogaira kereste a választ.
Az új pápa szerint ma egy újabb ipari forradalom zajlik, és ennek motorja a mesterséges intelligencia. Ahogy 135 évvel ezelőtt a gőzgép és a gyár alakította át a munka világát, úgy most az algoritmusok teszik ugyanezt. A kérdés pedig ugyanaz maradt: hogyan őrizhető meg közben az ember méltósága?
Antiqua et nova: a gép számol, az ember gondolkodik
A Vatikán már korábban, 2025. január 28-án kiadott egy dokumentumot Antiqua et nova (Régi és új) címmel. A Hittani Dikasztérium és a Kultúra és Oktatás Dikasztériuma közösen jegyzi, Ferenc pápa jóváhagyásával. Alcíme szerint a mesterséges és az emberi intelligencia viszonyáról szól, 117 pontban.
A dokumentum nem ellensége a technikának: az MI-t olyan eszköznek tekinti, amely nagy hasznot hozhat, de komoly veszélyeket is rejt. Fő gondolata, hogy az MI teljesítménye bármilyen lenyűgöző, nem azonos az emberi értelemmel. Az emberi intelligencia ugyanis nem csupán számolás: része a test, a tapasztalat, az érzelem, a kapcsolatok és az erkölcsi ítélőképesség is. A gép mintázatokat ismer fel, az ember viszont felelősséget vállal azért, amit tesz.
Magnifica humanitas: az első MI-enciklika
2026. május 25-én, pünkösdhétfőn jelent meg XIV. Leó első enciklikája, a Magnifica humanitas (Csodálatos emberiség). Alcíme: az emberi személy védelméről a mesterséges intelligencia korában. A pápa május 15-én írta alá, éppen a Rerum novarum megjelenésének 135. évfordulóján – a párhuzam tehát tudatos. Ez a katolikus egyház első olyan hivatalos tanítóirata, amely egészében az MI-vel foglalkozik. A szöveg 245 pontból áll.
Néhány fő gondolata:
- A technika nem semleges. Az enciklika szerint a technológia önmagában nem rossz, de mindig magán viseli azoknak a szándékát, akik tervezik, finanszírozzák, szabályozzák és használják.
- Ne kevesek kezében legyen. A pápa attól tart, hogy ha az MI feletti ellenőrzés néhány nagy szereplőnél összpontosul, az tovább mélyíti a szakadékot a digitális forradalom nyertesei és vesztesei között.
- „Le kell fegyverezni” az MI-t. A pápa kifejezése sokakat meglepett, de maga magyarázza meg: nem a technika elutasításáról van szó, hanem arról, hogy ne uralkodjon az emberen. Az MI-t ki kell vonni a katonai, gazdasági és szellemi fegyverkezési verseny logikájából.
- A munka méltósága előbb van, mint a termelékenység. A technika felszabadíthat a nehéz, egyhangú vagy veszélyes munka alól, de a nagyobb profit önmagában nem igazolja munkahelyek tömeges megszüntetését.
- Világos felelősség kell. Az MI fejlesztésének és használatának minden szakaszában tudni kell, ki felel a döntésekért.
Az enciklika szerint a valódi választás nem a lelkesedés és a félelem között van. Inkább két fejlődési út áll előttünk: az egyik az embert szolgálja, a másik a hatalom logikájának rendeli alá.
Érdekesség, hogy a bemutatón egy MI-fejlesztő cég, az Anthropic társalapítója, Christopher Olah is felszólalt. Ez is jelzi, hogy a téma nem marad a templomfalak között: az egyház és a technológiai cégek ma már egy asztalnál beszélnek egymással.
Nemcsak a katolikusok
Az MI kérdései nem egyetlen felekezet ügyei. Az egyik leglátványosabb közös kezdeményezés a Rome Call for AI Ethics (Római felhívás az MI etikájáért). 2020. február 28-án írta alá az első kör: a Pápai Életvédő Akadémia mellett a Microsoft, az IBM, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az olasz kormány. A felhívás hat elvet fogalmaz meg: átláthatóság, befogadás, felelősség, pártatlanság, megbízhatóság, valamint biztonság és adatvédelem.
2023 elején zsidó és muszlim vezetők is csatlakoztak: az izraeli Főrabbinátus és az Abu-Dzabi Béke Fórum képviselője. 2024. július 10-én pedig Hirosimában, a Béke Emlékparkban a keleti vallások – köztük a buddhizmus, a hinduizmus és a zoroasztrizmus – képviselői is aláírták. A Vatikán beszámolója szerint a kétnapos eseményen tizenegy világvallás vett részt. A helyszínválasztás aligha véletlen: abban a városban beszéltek a technika felelős használatáról, amely a legsúlyosabban tapasztalta meg, mit okozhat a technika, ha elszabadul.
A protestáns világban is születtek állásfoglalások. Az Egyesült Államokban a Déli Baptista Konvenció etikai bizottsága már 2019-ben közzétett egy elvi nyilatkozatot az MI-ről. Ennek vezérgondolata, hogy az MI emberi alkotás, eszköz, amely nem veheti át az ember helyét és erkölcsi felelősségét.
Itthon is foglalkoznak a kérdéssel. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézete 2024-ben A digitális világ etikai aspektusai címmel adott ki tanulmánykötetet (szerkesztő: Fazakas Sándor). A kötet egy 2023–2024-es kutatószeminárium eredménye. A tanulmányok többek között a keresztyén felelősségről szólnak a döntéseinkben az MI korának hajnalán, és arról, mit jelent embernek lenni az MI fejlődésének idején.
A hangsúlyok eltérnek, de a felekezetek nagyjából ugyanarra jutnak. Az MI nagyszerű eszköz lehet, de eszköz marad. A méltóság, a felelősség és a döntés az emberé.
Mit jelent ez egy könyvelőirodában?
Elsőre messzinek tűnhet a vatikáni körlevél és egy zalaegerszegi könyvelőiroda hétköznapja. Pedig a kérdések, amelyeket az egyházak feltesznek, nálunk is mindennaposak.
Ki felel a döntésért? Az MI ma már segít számlákat felismerni, eltéréseket kiszűrni, jogszabályváltozásokat összefoglalni. A bevallást azonban ember írja alá, és ember felel érte – a NAV előtt is, az ügyfél előtt is. Ezt semmilyen algoritmus nem veszi le a vállunkról, és nem is kell, hogy levegye.
Mire használjuk az időt, amit a gép megspórol? Ha a gépies adatrögzítés gyorsabb lesz, több idő jut arra, ami valóban emberi feladat: meghallgatni az ügyfelet, megérteni a vállalkozását, és jó tanácsot adni egy nehéz döntés előtt.
Kié az adat? Egy könyvelőiroda bizalmi helyzetben van: ügyfelei pénzügyi adataira vigyáz. Az enciklika figyelmeztetése a személyes adatok kizsákmányolásáról nálunk nagyon is gyakorlati kérdés: mely adat, milyen eszközbe, milyen feltételekkel kerülhet be.
Összegzés
Az egyházak nem azt mondják, hogy féljünk az MI-től, és azt sem, hogy fenntartás nélkül rábízzunk mindent. Azt mondják: a technika legyen az ember szolgálatában, és maradjon világos, ki felel érte. Ez a mérce hívőnek és nem hívőnek egyaránt elfogadható – és egy könyvelőiroda számára különösen ismerős. A számokat ma már gyorsabban rendezi a gép, a bizalmat azonban továbbra is emberek között kell felépíteni.
Források
- Vatican News: Pope Leo’s ‘Magnifica humanitas’: AI must serve humanity not concentrate power (2026. május) – vaticannews.va
- Opus Dei Magyarország: „Magnifica humanitas” – Útmutató Leó pápa első enciklikájának megértéséhez (2026. június 1.) – opusdei.org
- Telex: Leó pápa Gandalfot idézve buzdít rá, hogy fegyverezzük le a mesterséges intelligenciát (2026. május 29.) – telex.hu
- 444: XIV. Leó pápa szerint a mesterséges intelligencia jelenti az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívást (2025. május 11.) – 444.hu
- Telex: A mesterséges intelligencia veszélyeit összegző dokumentumot adott ki a Vatikán (2025. január 28.) – telex.hu
- Vatican News: Bishop Tighe: ‘Antiqua et Nova’ offers guidance on ethical development of AI (2025. január) – vaticannews.va
- Rome Call for AI Ethics: The Call – romecall.org
- Szentszéki Sajtóiroda: AI Ethics for Peace – Hiroshima (2024. július 10.) – press.vatican.va
- Washington University in St. Louis: Evangelicals take on artificial intelligence (2019. május) – source.washu.edu
- Fazakas Sándor (szerk.): A digitális világ etikai aspektusai. DRHE Szociáletikai Intézet, Debrecen, 2024 – szocialetika.drhe.hu